Élek és remélek
Megannyi árnyerdőn keresztülszaladok,
Egy napig élek, egy hétig meghalok.
Álmokhoz bújva sötétlő éjjelen
Egyedül vagyok és megöl a félelem.
Szólít az Isten, de én inkább maradok
Kétségek közt is kétfelé szakadok.
Bizonyosságom keresve sincsen.
Végtelen önérzet egyetlen kincsem.
Várom a mennyeket, de a Jóistent félem.
Léttelen létem lételemként élem.
Futnék én hozzád, de kevés az akarat,
Szólj hozzám nyíltan és meghallom szavadat!