Veroniq: A bocsánatkérés (vers)
Megjelent:
Témakör: Gondolat



A bocsánatkérés

A mindennapok keresztje feltörte vállam
Súlyát rendíthetetlenül cipeli lábam
Látni, ahogy édesanyám lassan sorvad el
Közben megélni, házasságom hogy bomlik fel

Napról-napra küzdeni a demenciával
S őt ágyba kényszerítő alattomos kórral
Hallgatni a fájdalom cúf-cifra hangjait
Mosdatni egykor ölelő, vézna karjait

Mosolyogni és erőt adni, mikor már nincs
Nekem sem, de tudom az fél egészség, nagy kincs
Félig összeomlottam, mikor megtaláltál
És felgyűlt frusztrációddal beborítottál

Megtörtem, de sírni nem tudtam, aznap este
Körém fonódott a fájdalom puha teste
Begörcsöltem, amikor másnap megjelentél
Nemes egyszerűséggel bocsánatot kértél

Kapásból rávágtam, hogy nincsen semmi gond sem
És így is volt, egy szótól kitisztult a lelkem
Azóta megfogalmaztam egy nagy kérdést is:
Egy kis szó hogy válthat ki ekkora katarzist?



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/160382