Tél
Befújta az utat a hó,
Sebesen vágtat a ló,
Út egyre nehezebb,
Gazda kocsin didereg.
Gazda üti a lovat, az
Nem tűri, összeroskad.
Megijedt erre a gazda,
Nem várt fordulatra..
Ha nem jön segítség,
Ki tudja, mi lesz még.
Egyet gondolt a gazda,
Gyalog indult az útra!
Nem számítva, a bajra.
Sok éhes farkasokra.
Küzd gazda, alig bírja,
Látja, hogy minden hiába.
Asszony sír, én istenem,
Kértem, ne menjen!,
Nem hallgatott az ember
Búsúlhatok öregesen!
Ágoston TIbor