Balról sáskák

Hajnal négytől reggelig
megritkul keserű a levegő
az idő hosszú selyemsállá nyúlik
persze nem fojt meg
csak irigyebben adagolja az oxigént.

Vannak zajok is aprókat rugdalók
metszőfoggal a fejbe tépők
és azok a vesébe taposók a végükön a reccsenés
ami a fültől a bokáig összerántja a testet
végül mind összeállnak ott bent a fejben
egy „If only tonight we could sleep”-et játszó zenekarrá. •

A képek a szemgolyó legszélén
csupa torzított jpeg megtépett szélű
valósághűen sötétszürkévé kopott
bmp néha mégis olyan színekkel
melyektől hosszan öklendezem.

A fájdalomküszöb – a francba
a fájdalom és a küszöb sosem találkoznak
hisz az elrontott újra próbált ásítások
a szív felé terelik ezt az egészet
ami befelé gurulva nyugodttá válik.

Tudod milyen? Egy kertmoziban ülök
balról sáskák ciripelnek a filmbe
a történet túlárazott semmitmondó
de szeretem ezt a villogásokkal töltött félhomályt
a főhős borostás a hátán karmolásokkal.

Feltámad a szél és a mindent elsöprő csóknál
egy hajtincs mosolyogva belevág a filmbe
remegő kézzel állok fel a székből
cigarettafüsttel fojtott csillagok felettem
ahogy az út közepén ott ahol langyos még a bitumen
frontálisan belém rohan a szerelem.


2019. 07. 13.

•The Cure