kismeszoly: Megsetörténet IV. (jegyzet)
Megjelent:
Témakör: Gondolat



Megsetörténet IV.

Már tíz éve. És el sem búcsúztál.
Ne kínozz! Miért jöttél? Nem hívtalak! Soha nem hívtalak!
Ne rettegj állandóan! A jövés- menés- hívás dolgát már megbeszéltük. Most is csak beszélünk.
Akkor beszéljünk, Átkozott! Becsaptál, átvertél, hátba támadtál! Úgy kértelek, és te semmit nem tettél érte!
Már megint az az átkozott ok-okozati világszemlélet. Egyszer már ezt is megbeszéltük. Különben pedig jöttem, szóltam. Hogy legyen időd. Hogy maradjon időd elbúcsúzni. És már tíz éve nem.
De igen! Gyújtok érte gyertyát! És kijárok a sírjához!
Micsoda önámítás! Nem te írtad: „És nem lehet kővel lefedni”?
Hogyan emlékezel rá? A sárga bőrére? A sárga szeme fehérjére, mert leállt a mája? A lehajtott fejére az ágy szélén ülve? Ezt érdemli? Hogy a halála napjával álmodj?
Nem tudom. Én úgy búcsúzom, hogy nem búcsúzom.
Ez sablonos, gyerekes és ostoba frázis. Mindennek helye van, és mindennek ideje van ebben a létben. Sőt, nem csak ebben a létben.
Ne beszélj nekem helyről meg időről! Úgy elvitted, hogy vissza sem tudott köszönni! Igazi démon vagy! Megkínoztad és elvitted.
Nem az én döntésem, egyszer már ezt is megbeszéltük. Én csupán fuvaros vagyok. Viszont te nagyon önző vagy. Nem ereszted, nem akarod elfogadni, nem akarsz elbúcsúzni. Kinek jó ez? Neked biztos nem. Neki már nem számít, nekem pedig nem tartozol semmivel.
Nem tartozom. De mit tegyek? Az én búcsúm nem tartozik senkire! Micsoda kirakat lenne, sírva búcsúzni tőle?!
Mit tegyél? Örülj, szeress, ahogy Apád örült, és ahogy szeretett! Kóstold meg kedvenc ételét, emlékezz kedvenc dalára! Járd végig gyermekeiddel a helyeket, amikről annyit mesélt!
És egyszer, ha lesz erőd, írd meg a történetét!



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158700