Csak a szél
Pupillád kitágul, kezedben
remegve halál virít,
némán őrjöngve könyörögsz,
adjatok, adjatok még egy cigit!
Elméd elfogy s gondolatod játéka
kínnal kel és fekszik,
rongyosan válik semmivé,
mikor fiatal tested megöregszik.
Életed elveszett, csak forró kín
öleli magához perceid,
kábszerbe áztatott szenvedély
tartja burokban vágyaid.
Anyád, apád s megcsúfolt
szerelmed sem vár,
kéz a kézben pusztít el a vég,
ami a nyomodban jár.
Szenvedélyed rabláncait,
csak az ördög zörgeti,
a sírodra hulló rögöket,
holnaptól csak a szél görgeti.