Szürke fény
Szürke fény derengett az égen,
esőt hoztak borongó fellegek:
hogy lemossák az erős-zöld
levelek nehéz porát, a szikár
fenyők kilehelt páráját a vén
tölgy magába szívta, s nagy
gonddal takargatta a cingár
ágakat, hogy a fáradt madár
pihenjen rajtuk, lassan a fény
is megérkezett, a Nap késve,
de ragyogva, helyét elfoglalta,
s nem volt szükség se Holdra,
se a halkan fénylő csillagokra.