Csordul a kadarka
Csordul a Kadarka,
szálljon az ének,
mindenki azt kapja,
amit kiérdemlett.
Folyik a tüzes bor,
leöblíti a port,
hordó abroncsával
szorítja a kort.
Csorduljon a bor,
és szálljon a dal,
aztán legyen az,
amit ő akar.
Öreg fák közt zsolozsmázó
rongyruhájú remete,
csurgó hideg vizén él,
barlangok bölcseletén.
Nos, hát valakinek
el kell hintenie
az igazság felének a felét,
sokszor már az is elég.
Derekán a kötél,
hármas csomójával,
elűzi a rossz bajt,
mindig kordában tart.
Csorog a hegy vére
bíborszín lopóból,
bölcsességet áraszt
mindenkor az óbor.
2018. november 24.