Szucsj: a szublimált idő maradéka (vers)
Megjelent:
Témakör: Elmélkedés



a szublimált idő maradéka


*
fúj a szél nyitva az ablak
huzat van

a tér féregjáratán át
ki- bejárnak belőled-beléd
élők holtak
szelídül a dúvad a szelídek elvadulnak
feltámadnak
egymás után itt tűnnek fel
de ott állnak a szublimált időbe zártak
az életből kigyomláltak

kikelnek megtermékenyült emlékpeték
a páncélhéj testszelvényeibe rejtett időférgek
s mire az ember feleszmélne
mire a kezem hozzád érne
a kígyó saját farkába harap

határt szabnak
szögesdróttal megkoronázott
vérző falak
a múlt a múlttal a jelen a
mával összeér
de ne félj
majd lenge cédrusok nőnek
a porral együtt elsepert vér
a töviskoszorú a fakereszt
a szűzen szült
a szentté avatott prostituált
a latrok lábnyoma helyén

nyitva az ablak huzat van
fúj a szél

**
szegnek rozsdafoltját hordja a tenyér
sorsvonalaiban rejtett jóslat
a jövőbe fulladt múlt
üvölt a sátán hallgat az Úr
a szíveden nőtt lüktető vadhús
önműtétre vár

tűzfalakra kúsznak az árnyak
az emberből kinő az állati lét
levegővé ég a kéj
fabábukat segít világra a bába
az elpárolgott testek árnya
lenyomat a vakító márványban
a holnapi emlék időpárlat
a néhai ott- és a mai ittlét
méhfaltól méhfalig ér
mint a burokba zárt tér
buborékként őrzi magát
akár a magzatkezdemény
a szedercsírás halálárnyék

vigaszként a megfeszített
emberfia buja tájban áll
tenyerén a megváltás ígéretét
szegnek rozsdafoltját
a szublimált idő maradékát hordja

***
lárvaarcokon a ráncok
vulkánok hamujába rajzolt
Nazca-vonalak
ha megmozdul a föld
összezörrenek a poharak
kinyílik a szekrény
fellázadnak a tárgyak
az elhajított kő vissza
sohasem tér
ha a szó mérgezett
a kérdés fontosabb a feleletnél
az értelemnél az érzés
a életnél az emlék
az iránytű helyett
az átrajzolt térkép
mutatja a helyes utat
a túléléshez segít
a hamis tudat
s mire elhal a holnap
az ének
egy lesz a sorsa
párducnak
és gödölyének

a barázdák a ráncok
időféregnyomatok
vulkánok
hamujába rajzolt
Nazca-vonalak
lárvaarcokon

****
tegnapra virrad a másnap
mire beveted az ágyad
lepedőránc se őrzi mára
szeretőd hűlt helyét
szép ívű vonalainak
lenyomatát a szeretkezés
nehézfém illatát
a házasságtörő
aktus ritmusa
az ágyéklüktetés
már csak a szublimált idő
maradéka
mágneses tér
rendezte tüskés
vasreszelékvázlat
párolgó rajzolat
a szürkéskék agyban
nem kívánt
mellékhatásként
lelkifurdalással

tegnapra virrad
a másnap
koponyádban
emléktöredékek
ki- bejárnak

fúj a szél nyitva az ablak
huzat van



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/158049