VDavid: Át az éjszakán (vers)
Megjelent:
Témakör: Gondolat



Át az éjszakán



Éjfélt üt az óra
kárjaim térdeimre hullva,
fejem lehajtva
könnyeim a földön,
teret eláztatva,
szemeim se más nekik,
börtön!

Ki nézve az ablakon,
merengőn.
Csak egy hópihe
a mennyből.
Úgy látszik messzibe,
a fa mi bizsere,
mintha a nap az éjszakába költözne.

Talán csak elmém,
játszadozó.
Hisz nincs is nappal se hó
tán csak ideje lenne
az idő rohasztó kebleiről lecuppanni a térnek,
vagy csak szemeimbe
visszatérnie a fénynek!



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/157677