Áldom az Istent
- Mint szépen ölelő, kinek kezét
a szeretet tárja szét, átkarolom
gondolatban az emberiséget;
és sírok veletek minden hajnalon.
Nincs hasznosabb az ízléses és hív
egymásrautaltságnál, melyben egység
a kapocs, én érted, te másért sírsz,
ő nekünk nyer időt, ez mindenkiért.
Áldom az Istent, hogy ily esendő,
ily tiszavirág életű lehettem;
jó volt játszani, hisz veszendő minden.
- Ezért leszek boldogan menendő,
örömtelt hazatérő, nemsokára
vígan beszállok a rakétába...