Öt év
nem vagy király, nem vagy a felhők felett,
nincs súlyod és semmi nem nehéz,
testedre korlát feszül, lelkedre kereszt,
vállad a hegyeken és talajon a kéz.
nem voltál bajnok, mégis belevágtál,
üres szíved bámulta a létet,
megroppant a hátad, s egyenesen álltál,
mert te magasra tetted a lécet.
viharban áztál, földre döntött a szél,
mentél tovább, tovább kellett menned,
sokszor volt tavasz, de eljött a tél,
jegek törtek, sziklák olvadtak benned.
nem vagy király, s itt vagy a talaj felett,
nincs súlyod és semmi nem nehéz,
karodra tested feszül, lelkedre kereszt,
válladra mosoly, szívedre a kéz.