starics ibolya: Hazafelé - 1. rész (memoár)
Megjelent:
Témakör: Sors



Hazafelé - 1. rész

Már régen éltem ott, úgy emlékszem. Bár lassan múltak a hosszú évek, tudtam, én nem oda tartozom, csak ott vagyok, a sors különös fintorából, de nem ez az otthonom. Álmaimban egy faluban jártam, ahol minden ismerős volt, az út, a házak, tudtam hol kell befordulni a sarkon, ahonnan már látni a házunkat. Nem ezt ahol most vagyok, egy másikat, ahol sír egy csecsemő, kiskutya szaladgál az udvaron, lobogó nagy fülekkel, tyúk ül egy kosárban, és egy sovány nő a házban sikálja a padlót,

Már régen éltem ott, úgy emlékszem. Bár lassan múltak a hosszú évek, tudtam, én nem oda tartozom, csak ott vagyok, a sors különös fintorából, de nem ez az otthonom. Álmaimban egy faluban jártam, ahol minden ismerős volt, az út, a házak, tudtam hol kell befordulni a sarkon, ahonnan már látni a házunkat. Nem ezt ahol most vagyok, egy másikat, ahol sír egy csecsemő, kiskutya szaladgál az udvaron, lobogó nagy fülekkel, tyúk ül egy kosárban, és egy sovány nő a házban sikálja a padlót, feltűrt szoknyában, látom pirosra dörzsölt térdét. Ott, igen, ott lakom, oda tartozom. Ezért várok, várom hogy a sovány asszony eljöjjön értem és hazavigyen. Teltek az évek, az álmom nem változott, és én sem. Maradtam konok, makacs, idegen, kívülálló. Vártam, egyre csak vártam, jönnie kell értem, tudtam. Hosszú idő után, eljött a nap, pont olyan mint a többi. Ugyan még ott ébredtem, ugyanúgy mint minden nap, évek óta, semmi sem jelezte hogy az a nap más lesz, az ottani életem, vegetációm utolsó napja. Egyszer csak egy idegen állt a kapuban, a sovány asszony az álmaimból, nagyot dobbant a szívem, én ismerem őt, igen ő volt, csak álltam szótlanul, mezítelen lábam nagy ujjával a pórban kapirgálva, nem mertem felnézni, hátha eltűnik újra. De nem tűnt el, összepakolta kevéske holmimat, kézenfogott és mentünk. Vissza sem néztem, soha, soha többé nem akartam újra látni az idegen házat, az idegen nőt, aki annyira gyűlölt, és annyit bántott. Csak el, messzire tőlük.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/156592