XXI.-sz.-i életkép

Téli hajnalokon
kutya vakkant néha,
fészerben a kakas
nem szól kakaszszóra.

Félhomályban indul
mindenki munkába,
rabszolgaként áll be
futószalag hámba.

Derékfájós délben
kezét mossa, tálba
rakja rizses husát,
százast néz kávéra.

Fáradt délután jön,
fáradt már a munka,
végre kinn az utcán
száll fel a nép buszra.

Kilincset nyomja már,
fotelbe dől lerogyva,
de ugrik és szalad
főzni a konyhába.

Este jön az egyke,
eszik fanyalogva,
TV zúg már, mobil cseng,
terelgetés ágyba.

Végre csend van, csak a
szúnyog száll a falra,
jól megszívta magát,
gondolt a holnapra.