Az öreg
Elmosódott képeket lát könnyező, öreg szemem.
Halk neszek fejemben, már csak ennyit hall fülem,
Selypítő, erőtlen, szakadó hangok jönnek ki torkomon
A rövid séta is kemény, szinte alig állok remegő lábamon.
Ráncos bőröm alatt izmaim mind elsorvadtak,
Hegyeket mozgattam meg velük a nyolcvan év alatt,
Elbánt velem az idő vasfoga mostanra már rendesen,
Uram az Isten! Tudom segít, hogy ennek vége legyen.
Mond azért az Öreg még halkan nektek valamit,
Mindent lát az Isten az élet színpadán, ki mit alakít,
Úgy élj és cselekedj! Ne okozz soha senkinek csalódást!
Ha ember tudsz maradni, akkor kérhetsz csak fent folytatást.
Megjegyzés: (Haraszti)