Forduló
Elnémultan tűröm
s csak úgy reszketek
ahogy a hold
tó tükrén; ha a pirkadat
szépia szeme szép fényét
tépné -
szelíden bámulom.
Ahogy fordulnak
a csillagok
világok bőre eggyé heged
mint tótükör két felén
véget nem érő éj.
És pillangója nyáron
tükörképét szereti párnak
úgy hinti holdporát
tév-hitt jegy-ajándéknak
(nem tudja, hogy egyedül van.)
Én némán tűröm
hogy csillagokban vagyok megírva;
és mint metronóm, a lépéseket
szelíden számolom:
la septime estampie royale
- ahogy elfordulnak a világok
sebekre hasad »ki szeret
fullad a pille ált-fénylő magába
de a tükör áll
(téged behív a való)
ahogy elválnak fordulók
úgy válunk el mi is.