a szövőnők nem lepkék
ezt anyám mondta aki a gyárban dolgozott
ahol asszonyok voltak a gépek
és a gépek vasasszonyok
szakmányban edzett küllőkön jártak hajnalsötétben
vagy zsúfolt buszon
dacos műszakok keservét ették
végül már azt sem hallották ha tülkölt a gyár
dolgoztak tovább Sztahanov alatt lógtak a falon
"a munka nemesít" és a túloldalon éljeneztek
akik duplán fizették a bért
végül is anyám csak felírni járt oda
talán a nagy csendben mégis hallja magát
neki őrzöm az utolsó gépállásokat
és lebénult Ángyomért
élvezi ahogy sorolja az évszámokat
nevet
észre sem veszi ha néha melléteszem a kagylót