Születésnapomra avagy 45 tételem

A gyertyák földig égnek,
kaptam és adtam a fénynek.
Szemem tövében az évek,
gyűrötten téged néznek.

Tűnődtem annyi mindenen,
átfolyt rajtam a kikelet.
Néhány apró hitem,
bánatból fordult örömbe.

Jót vártam és leltem,
mennyből földre űzve.
Éhét hangosan szenvedem,
húsom adják a földnek.

Megnyílt köve a bölcsnek,
jó pásztornak ez a bére.
Bevallom, sötét erdőben
csavarogtam délidőben.

Kedélyed bohém rendelet,
megsértik önérzeted.
Van az a képzelet,
nyoma sincs embernek.

Mert Te vagy nekem,
őszinte mesterem.
Hódolok neked,
részegen, önzetlen.

A józanság az hideg,
éj kusza tükre.
Árnyék a nap felett,
ködös lett minden.

Magamért ellenem,
küzdök melletted.
Ökleim feszítenek,
bőröm ridegen eres.

Nyugtalan a szemem,
lát földet és vizet.
Makacs éjnek széle,
eltaposó kikelet.

Ami kell az ördögnek,
azt hozzátok össze.
Szüljetek élve,
ha(l) ljatok dögölve.