gszabo: Krucsó Karcsi emlékére (vers)
Megjelent:
Témakör: Halál



Krucsó Karcsi emlékére

Megint szomorú lesz sajnos majd az álmunk,
Hiszen nemrég meghalt egyik jó barátunk.
Úgy hittük nagy baj nincs, fontos dolgok rendbe',
Fájón, váratlanul ment fel így a mennybe.

Mi már barátokká váltunk nagyon régen,
Közösen ragyogtunk tudományos égen.
Geofizikai Kutató Intézet,
Nékünk ott volt munkánk, ott zajlott az Élet!

Geofizikának fontos tudománya,
A Föld titkainak nagyon sok talánya.
Tudósok kellenek, tudományos elmék,
Kutatás irányát kell, hogy megtervezzék.

És kell hozzá így sok, jó szakmájú sereg,
Gépeket javító, szerelő emberek.
Mi voltunk e csapat szorgalmas tagjai,
Így teltek életünk mozgalmas napjai.

Csapatunk tagja volt”Csocsi” Krucsó Károly,
Szerelő kocsija egy országjáró páholy.
Kutató táborok az ország minden részén,
Javított, szerelt majd visszajött a végén.

Homonna utcában voltak a műhelyek,
És szerelő, javító műszaki „Istenek”.
Hát így lett belőlünk egy összeforrt csapat,
Nagy családdá váltunk hosszú évek alatt.

Majd mindent felkutattak, így lett hát a vége,
A csapatot elküldték, a szerszám letéve.
A pénz kellett nagyon, tétlenséget unták,
Ezért így mindenki máshol talált munkát,

Öten maradtunk kik találkoztunk néha,
Összejöttünk ritkán, múltunk volt a téma.
Családok, gyerekek, megváltozott élet,
Nevettünk, mulattunk, ragyogott a Lélek!

Öt éve Csocsinak meghalt Tündikéje,
Felesége, társa, édes szenvedélye.
Csocsi nem tudott még, se mosni se főzni,
Háztartást vezetni, fájdalmat legyőzni.

Vigasztaltuk sokat, múljon el a Bánat,
De sajnos mi nem tudtunk tenni csodákat,
Jött a hír váratlan, hogy életének vége,
Kevés a barátok segítő Reménye!

Kedves Karcsikánk, ha karodat kitárod,
Ölelheted Tündit, nemcsak visszavárod.
Boldog vagy, Veled van, úgy mint akkor, régen,
Már együtt ragyogtok végleg fenn az Égen!


Megjegyzés: Krucsó Károly emlékére



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/154301