Öszi hangulat
A lehulló levelek az őszt idézik,
Az élet nyugodt, csendes, lassan lélegzik.
Megint elmúlt a nyár, napfényes áramlás,
Lelkemre hat a sok szép emlék, elmúlás.
Látni az életen, szürke őszi magányt,
Évszakok űzik a természet hagyományt.
Átalakulok az idő múló arcán,
Utazok vele, tűnődve gyorsaságán.
Testem is érzi, mintha fáradtabb volna,
Mégis készülök, munkára feladatra.
Lehet hogy nehezebb időszak kezdődik,
Ősz is lassú lépésekkel terjeszkedik.
Borus szürke hangulat viszi a lelkem,
Egy szép gondolattal már másra terelem.
Nem hagyom uralkodni magamon a bajt,
Űzőm messze tőlem az őszi árnyakat.
Meg jött az Ősz, beköltözött a lelkembe,
Látni felülkerekedett természetbe.
Szunyókál élet, megpihen leveleken,
Telnek a napok, lassan és egykedvűen.
Megjegyzés: 2016. November