Tavasz a ködben…
Szürke ködből ceruzámmal
kibontom az ágat-bogat,
rárajzolok verebeket,
gombszemeket, pici szárnyat.
Csiripelve létre kelve
hessegetik el a telet,
belebúg a kis gerlice
kócos-kórós mező felett.
Nyikorog a kamraajtó,
sepreget az öreg néne,
télrepesztett farönköket
vén kezével félretéve.
Rámosolyog hóvirágra,
téltemető bontja szirmát,
félreteszi kis seprűjét,
csendben zárja be a kamrát.