Összeérnek a hegyek
Vályogot vet a Duna parton
mindenki, tekintet nélkül.
Erdő szélén, réten alszom
homlokom fölött felhő kékül,
ráncaimon tavaszi záporok. -
Összeérnek a hegyek,
ujjlenyomatok, lábnyomok
rabszolgája nem leszek,
ne sajnálj ha itt hagylak. -
Lesznek majd mások. -
Tekintet nélkül csuklanak
egymásba szívdobbanások. -