Csillámok az Újévre
Vidám év-búcsúra
gyújtóssal készülök –
bút dobok a búra...
hamvadjon, mint üszök.
Perzselem a rosszat,
a fájást, a bántást –
glancolom naphosszat
a reményt, hát kántáld:
"Legyen olyan évünk
ezután már mindig –
mikor bölcsességünk
simulva ránk illik.
Ne az idézettől
okuljon jellemünk –
hanem azon sebtől,
mit magunkon ejtünk.
És nyessük merészen
lelkünk korhadt gallyát –
álmunk így a fényben
majd jobban általlát. "
Legyen elég ennyi,
többre most nem futja –
megyek lencsét enni,
s az idény letudva. :)
Megjegyzés: (2015. december)