A sajt siráma
a holló meg a róka kicsit-nagyon másként
Mit nekem, kérem, Aesopus
vagy holmi Jean de La Fontaine?
Írogathat nekem a sok retyerutya,
meséjükben a Sajt, csak kivert kutya.
Mert ugyebár ki figyel arra, hogy
az Ág, meg Én, mint statisztéria…
Ha szóvá tettük, akkor a válasz:
Mire ez a nagy hisztéria?
Már hogyne lennénk felháborodva,
mikor a tisztes nevünk sincs
a stáblistán méltó mód felsorolva.
Ág barátomat a nevén sem hívják:
"a Holló némán ül az ágon… ”
Még e pár szóban is, kisbetűvel írják!
Engem meg sem említenek a címben:
„egy jókora sajttal a csőrében”
írják alább és utólag: emígyen.
Az, hogy milyen fajta? Hány éves?
Pálpusztai, Trappista, Parmezán,
vagy netán elismert ezüstérmes...
...Még-csak ne is legyek mérges!?
És ugyan-már, mitől főszereplő
az az ostoba, retardált, Holló?
Hangja rémes, mi több: hallásrontó,
megjelenése cuzámmen*: semmitmondó.
No és az a sunyi vörös róka!
Övé a jó-pénzes másod-főszerep,
írójának s a hollónak megosztva hízeleg.
Ehhez kell az a nagy tudás és gázsi?
esküszöm az érett élőflórámra, hogy
ezt nem fogom szó nélkül megállni.
Egyszer árulja el nekem valaki már,
(aki ért is hozzá, s nem holmi szamár)
Mitől oly nagy sláger az a: Kár-kár-kár?
Hogy szegény Ág barátom mit ki nem áll?
Hál istennek a Holló elnyeri a méltót…
a rókának pedig rajtam akad torka,
mert ugyebár ki az a tudatlan tahó,
ki hiszi is, hogy tejterméket zabrál egy Róka?
Hogy mi lesz a mese végén az ággal?
Letörik-e, kivirul vagy elszárad?
Bezzeg ezzel egyikük sem törődik:
ilyesmikkel egy nagy költő nem fárad!
Megjegyzés: Pest-Buda 2015. augusztus 18-21.
szómagyarázat: *cuzámmen = összességében