Tollas: A halálmotívum vonala Radnóti Miklós költészetében (esszé)
Megjelent:
Témakör: Kritika



A halálmotívum vonala Radnóti Miklós költészetében

1. Kezdem a cím értelmezésével. Mire utal a halálmotívum vonala? Az Értelmező Kéziszótár a vonal egyik jelentését így fogalmazza meg: egymással érintkező, egymáshoz közeli tárgyak, személyek sora (fasor vonala). Nos, mi a Radnóti Miklós költészetében jelentkező halálmotívumok összefüggő sorát kíséreljük meg bemutatni időrendi sorrendben, egyfajta rendszerben: mikor jelentkeznek, hogyan érzékeltetik a költő halálsejtelmét, félelmét, a halálra való készülődését és beletörődését? Azokat a költői képeket találja meg itt az olvasó, amelyeknek jelentését, hangulatát, nyelvi-képi megoldását a költő haláltudata határozza meg. Ezután bemutatom adataimat szószerkezetekben, kapcsolva ahhoz a fogalomhoz, amelyet leginkább vonz. Végül pedig szótári szerkesztésben sorolom fel, betűrendben. A gyűjtéshez Radnóti Miklós Válogatott műveit (1962) használtam, és az Első verseiből (1925-1930), a Kiadatlan versek (1930-1933), s a Kiadatlan versek a későbbi évekből (1933 után) című fejezetek verseit is átnéztem, és az ott talált adatokat is bemutatom. A követett fogalmat, a halálmotívumot dőlt betűs kiemeléssel közlöm. A kötetcímek rövidítve is előfordulnak, ezért feloldom ezeket a rövidítéseket: Pk: Pogány köszöntő, Úp: Újmódi pásztorok éneke, Lsz: Lábadozó szél, Úh: Újhold, Jh: Járkálj csak, halálraítélt, Mú: Meredek út, Té: Tajtékos ég, Ka: Kiadatlan.

2. Radnóti Miklós már születésekor találkozott a halállal:
Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikret szülő anyácska, - gyilkosod!
öcsémet halva szülted-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott.
/Huszonnyolc év/

Aztán kevéssel később:
Meghalt az apám is,
a munka megnyomta
/Mondogatásra való/

Radnóti Miklós olyan korban született és élt, ahol a fenyegetettség, az erőszak szilaj módon vetette meg a lábát Európában. Származása miatt, zsidó volt, az élet minden területén nagy ellenállásba ütközött. Nem vették fel kedvenc egyetemére, diplomájának megszerzése után nem kapott munkát, cenzúrázták munkáit, és végül munkaszolgálatra hívták. A halál, a halál közelsége egész életében végigkísérte a fent említett okok miatt. A fasiszta diktatúra emberellenes propagandája és szellemisége Radnótit arra kényszerítette, hogy életének minden szakaszában olyan verseket alkosson, hogy a halál, a halálfélelem fellelhető legyen.
A költő mindig veszélyek és fenyegetések között élt, nemcsak életének utolsó éveiben, midőn sorsa lett az üldöztetés, és végzete az erőszakos halál.
Odakünn a világban minden erőszakról, veszélyről árulkodott, és ez szorongó rémületet, halálfélelmet okozott benne.

3. 1. A Pogány köszöntő (1930), az Újmódi pásztorok éneke (1931), a Lábadozó szél (1933) című kötetekben még nem találunk olyan verset, amelyben – bármilyen formában is – megjelennék a halál gondolata, de a kötetekbe be nem sorolt versekben már ilyen sorokat olvashatunk:
meghal, mikor megszólal a sziréna (C. Neumann § Söhne 1927) /szürke egek/ tettek halott fehérré (Tájképek 5, 1927), siratott engemet a holtat akinek mellén ott ült a halál (Nocturno 1928), halottan lehulló/ cserebogarak búcsúimáját mondogatom (A szerelem zsoltárai 1929). Ilyenek még:

Ikreket szült anyám,
meg is halt ott nyomban
/Mondogatásra való/

Meghalt az apám is,
a munka megnyomta
/Mondogatásra való/

A néger halálos hangjától hidegen borzongva
térhetett nyugovóra;
/Acélkórus/

Ó, hős öregember!
holt testedet dér
öltözteti tiszta ruhába
/Elégia – 1934/

Halottaival úgy bánik a föld,
ahogyan kimenős matrózok
a kocsmák poharaival
/Elégia – 1934/

… két napja, hogy
halott vagy… Barbusse
/Henri Barbusse/

3. 2. Majd csak az 1935-ben megjelent Újhold című kötetben érezzük, hogy jelentkezik a költő halálsejtelme, a félelem: Szerelme egyre egyszerűbb és szemében/már nincsen félelem… s végül hosszu késeivel megöl;… féreg se rág, ha meghalsz tested égetni lebocsátják (Szerelmes vers az Istenhegyen, 1934).

3. 3. Az 1936-os Járkálj csak, halálraítélt című kötetben aztán megszaporodnak a félelem és a halál képei. Mindjárt az indító versben ezeket olvashatjuk: Ó, ez a kert is aludni s halni készül… Halálos kört repül/köröttem egy elkésett, szőke méh S fiatal férfi te! Rád milyen halál vár? (Istenhegyi kert), lassú szívemben ilyenkor lágyan/szendereg a folyton készülő halál (Alkonyi elégia). Ezek még csak a természet rendjét zavarják meg, de ezt érzi az ember is: S fiatal férfi te! Rád milyen halál vár? (Istenhegyi kert), s itt már szinte határozottan fogalmaz: … szívemben ilyenkor lágyan/szendereg a folyton készülő halál (Alkonyi elégia). Kövessünk még ilyeneket:


Halottaival úgy bánik e föld,
ahogyan kimenős matrózok
a kocsmák poharaival…
/Temetőben/

élőkről szólnak először,
halottakról azután csak
/Temetőben/

Immár a félelem sokszor szíven érint
/Háborús napló/


félni nem tudok és sírni sem,
… hát keményen élek
/Háborús napló/

… ázott hajában hét halottbogár ragyog
/Alvás előtt/

S halott arcodra sávokat
a hulló bombák árnya von
/Decemberi reggel/

vadul suhanó halál szele kél
/Elégia/

holtak között hallgatag ballagok
/Elégia/

Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt
/Járkálj csak, halálraítélt/

3. 4. A Meredek út (1938) versei aztán bőven szolgáltatják azokat a képeket, amelyekben a halálmotívum határozza meg a hangulatot. A továbbiakban ismerkedjünk meg ennek a kötetnek az adataival:

Öcsémet halva szülted-é
-----------------------------
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot
--------------------------------------
mögöttem két halott.
/Huszonnyolc év/

Huszonnyolc éve, hogy halott vagy
/Huszonnyolc év/

A két halál megérte-é –
kiáltottam a kép felé
/Huszonnyolc év/

emlékeim közt fekszem itt hanyatt,
hamar halálra növő növendék
/Ez volna hát/

… a kacér kapaszkodót
új váltja fel, halálos, hős orom
/Ez volna hát/

Készülj. Egyedül, egyedül esel át
a halálon.
/Hajnaltól éjfélig/

Sosem feledtem el, hogy meghalok:
ime
/Hajnaltól éjfélig/

Halálra rémíti
a rég alvó fasort
egy felriadt kuvik.
/Hajnaltól éjfélig/

Bárkája mély ölén
hevert a holt halász
/Piranói emlék/

halott néném jutott eszembe
---------------------------------------
Sötéten szállt egész seregnyi néma holt
/Béke, borzalom/

mi egy világ volt, kétfelé kering!
vagy bölcs talán? A holttest tudja itt.
/Ének a halálról/

a szikrázó Tejút
porában a halál szalad
/Aludj/

A kerti rózsafákról egy-egy holt szirom száll
/Il faut laisser/

Asszonyi had-------------batyuval fut
s földre hasal, ha fölötted keringeni kezd a halál és
annyi halott hever ott-----
/Első ecloga/


Garcia Lorca halott-------------
aki költő, így tünik el
-------------------------------------
Nem menekült. Meghalt.
/Első ecloga/

3. 5. A Tajtékos ég (1946) verseiben egészen bonyolulttá, szinte ellentmondásossá válnak a költő érzelmei. Radnóti Miklós talán már ki is békülne a halál gondolatával, de a remény még élteti, még hiszi, hogy létezik az otthon, ahol még boldog lehet szerelmével, Fannival. Nézzük ezeket az adatokat:

Hány súlyos őszt és hány halált,
halálok vad sorát éltem meg eddig én!
/Ősz és halál/

talán halott egy holt gyökér alatt.
Költő volt és Hispániába ment
/Csütörtök/

… virraszt az érzékeny halál
holt férfiak kísérik ringva
/Lángok lobognak/

------nagy mákvirágszirom
s elűzi azzal tőlem a halált.
/Együgyű dal a feleségről/

… -a fagy… mint a halál, komoly,
/Mint a halál/

halkan toppan a szó… zuhan,
ép úgy, mint a halál…
/Mint a halál/

Szorgos halál kutatja ezt a kort
/Tajtékos ég/

Ne hagyj el, hadd haljak merész
és tiszta szép halált
/Talán/

Elzúgott arra már a gyors halál is
azóta-----------
A nyíres még meleg
holtak közt véresen s pirulva ténfereg
/Emlékeimben/

… A tegnapi halott
szíveikben mára szépen megfagyott
Eső esik. Fölszárad
elvihetett volna
s undorodott a halál
/Az undor virágaiból/

Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem,
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
/Két karodban/

Hová készültem? Merre? Milyen halál ijesztett?
-------------------------------------
S továbbálmodtam akkor. Talán egy más halált.
/Tarkómon jobbkezeddel/

fölötte érthetetlen rend és halál az úr
… oly mindegy: átélem? meghalok?
/Csodálkozol barátném… /

de háború van, látod, s utána rom, mocsok
marad csak és oly mindegy: átélem? meghalok
/Csodálkozol barátném/

mindig újra csak új! Elpusztulok itt hamar én is
/Harmadik ecloga/

S nem érti árvaságunk,
ha bólintunk: halott már…
/Csak csont és bőr és fájdalom/

Halott keze nem fogja már a tollat
/Csak csont és bőr és fájdalom/

Tudtuk, hogy meghalsz
… összetörte már a fájdalom,
nézd, ezt a költeményt is.
/Csak csont és bőr és fájdalom/

Férfiak... a halál mély tüzeit figyelik
/Nyugtalan őszül/

Hűvös arany szél lobog...
A holtak foga koccan…
/Naptár: nov. /

Nesztelenül közelít,
mély havon át, a halál.
/Naptár: dec. /

S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál,
a halál.
/Egyszer csak/

A lepkét könnyű szél sodorja, száll.
A fák között már fuvall a halál.
/Negyedik ecloga/

És már tudom, halálra érek én is,
emelt s leejt a hullámzó idő;
/Negyedik ecloga/

… Mikor fehér a holdas éj…
… megszültél és belehaltál!
/A félelmetes angyal/

… úgy érzem testi valódat,
mint a halottakét
/Ötödik ecloga/

hallgat akár odakint Ukrajna mezőin a holtak
/Ötödik ecloga/

A szél forgatta még a puskaporszagot,
Rézbőrű volt az alkony. És hősi a halál.
/Gyerekkor/

… éhes
Lángokkal égess meg! égess!
Engedj meghalnom, Édes!
/Papírszeletek/

Hogy megnőtt a halott,
Lábujja eléri az ágyfát.
/Halott/

Ó, régi börtönök nyugalma, szép
és régimódi szenvedés, halál,
költőhalál, fennkölt és hősi kép
/Ó, régi börtönök/

a majmok értenének,
bennünk míg ép az elme, -
s talán ha köztük élnék,
nekem is megadatnék
a jó halál kegyelme.
/Zsivajgó pálmafán/

… a magány szelídebb a szívemben
s rokonabb a halál.
/Álomi táj/

az élő irigylé a férges úri holtat
/Töredék/

jó hírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget…
/Hetedik ecloga/

nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár
/Hetedik ecloga/

Verssorok úsztak a lámpák fénye körül
… s éltek a holtak... verseket írtak a régi elesettek
/A la recherche/


… ami volt, annak más távlatot ád a halál már. –
/A la recherche/

… úgy megzsugorodva
szertehevernek a holtak a város terein…
/Nyolcadik ecloga/

… még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
/Erőltetett menet/

félelemtől bolyhos a honi éjszaka
/Erőltetett menet/

Fölöttünk fú a förtelmes halál
/Razglednica 3/

Halált virágzik most a türelem. –
/Razglednica 4/

Összesen 90 adatot találtam, ezeket mutattam be az eddigiekben, hogy a halálmotívum vonalát, időrendi jelentkezését lehessen követni.

4. A továbbiakban csak a halál szót követem szótőként és toldalékos alakjaiban, szószerkezetbe helyezve, hogy a hozzá kapcsolódó fogalom értelmezze, valamennyire sejtesse az alaptag jelentését.
átesel a halálon halálra növő hősi halál
átesem a halálon halálra rémít ijesztett a halál
elpusztulok hamar halált álmodom járkálj halálraítélt
elűzi a halált halált értem jó halál
engedj meghalnom halált virágzik kering a halál
érzékeny halál hallgatnak a holtak költőhalál fennkölt
félelem érint halnak a költők meg is halt ott nyomban
félelemtől bolyhos halni készül megérte-e a halál?
félni nem tudok halott arcodra megfagyott halott
förtelmes halál halott hever meghal este
fuvall a halál halott keze meghalok át élem
Garcia Lorca halott halott lábujja meghalok én
Garcia Lorca meghalt halott már meghalt apám is
gyors halál halott néném megszültél, belehaltál
halál hősi kép halott vagy meleg halottak
halál itt halott vagy két napja nem ijeszt a halál
halál kegyelme halottaival bánik nem tudok én meghalni
halál készül halottaival bánik néma holt
halál közelít halottakét érzem rokonabb halál
halál szele halottakról szólnak síri holt
halál tudhatja halottbogár ragyog szabad halál
halál tüzeit halva szülted szalad a halál
halál úr holt gyökér szemében félelem
halál vár holt halász szép, tiszta halál
halálok sarát holt szirom szeretkezzenek a holtak
halálos hangjától holt tested távlatot ád a halál
halálos kör holtak éltek tudtuk, hogy meghalsz
halálos orom holtak foga undorodott a halál
halálra érek holtak között várja a halál
halálra növő holttest tudja várja a véget
zuhan a halál

5. A könnyebb tájékozódás megkönnyítése érdekében csak a halál szót és származékait helyezem betűrendbe, jelezve azt is, hogy az illető adat melyik kötetben fordul elő. Ezért adtam meg a kötetek címének rövidítését. Az is könnyen megfigyelhető, hogy egy szóalak hányszor fordul elő, s melyiket használja Radnóti gyakrabban, melyik a legmegterheltebb, melyik fordul elő legtöbbször.
félelem - Úh. halott - Té. halál - Té.
halni - Jh. halott - Té. halál - Té.
halál - Jh. meghalt - Té. halál - Té.
halálos - Jh. halál - Té. halálra - Té.
halál - Jh. holt - Té. belehaltál - Té.
halottaival -Jh. halott - Té. halottakét - Té.
halottakról -Jh. holt - Té. holtak - Té.
félelem - Jh. holttest - Té. halál - Té.
félni - Jh. halál - Té. meghalnom - Té.
halottbogár - Jh. halál - Té. halott - Té.
halott - Jh. halál - Té. halál - Té.
halál - Jh. haljak - Té. költőhalál - Té.
holtak - Jh. halált - Té. halál - Té.
halálraítélt - Jh. halál - Té. halál - Té.
halva - Mú. holtak-Té. holtat - Té.
halott - Mú. halott - Té. véget - Té.
halál - Mú. halál - Té. meghalni - Té.
halálos - Mú. halál - Té. holtak - Té.
halálra - Mú. halálon - Té. halál - Té.
halálra - Mú. halál -Té. félelemtől - Té.
holt - Mú. meghalok - Té. halál - Té
halált - Mú. elpusztulok -Té. halált - Té.
halál - Mú. halnak - Té. meghal - Ka
holt - Mú. halott - Té. meghalt – Ka.
halott - Mú. halott - Té. holtat - Ka.
halált - Mú. meghalsz - Té. halottaival – Ka.
halálok - Mú. halál - Té. halottan - Ka.
halál - Té. holtak - Té. halt - Ka.
halálos - Ka. halál - Té. halott – Ka.
halott – Ka. holt - Ka.
A 90 szó megoszlása a következő:
halál: 27
halott: 12
holt: 14
toldalékos: 31
összetett: 12
más: 4
-----
összes: 90
Mint látható, a halál, halott, holt szavak teszik ki az előforduló motívumok nagyobb részét, mintegy 58, 44%-át, a toldalékos alakok aránya 34, 44%, összetett szó 1, 33% és más 5, 79%.

6. Munkám befejeztével elmondom, hogy régen dédelgetett tervemnek egy részét valósítottam meg ezzel a felméréssel. Tovább szeretném folytatni Radnóti Miklós költői nyelvének tanulmányozását. Verseit olvasva, többször újraolvasva, megfigyeltem, hogy melyek azok a nyelvi elemek, amelyeket előszeretettel használ. Arról szeretnék megbizonyosodni, hogy melyek költői szókincsének leggyakrabban használt elemei.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/150360