A szeretet zsoldosa…
Koldulok,
mert a szeretet zsoldosa vagyok!
Koldulok szeretet-harmatot,
koldulok csillagot, egyetlen
szeretet-illatú új napot.
Koldulok szív-mosolyt.
Szeretet nélkül semmi vagyok,
nincs napfény, csak értelmetlen lét.
Csácsogó sem dalol
a zöldellő repkényen,
szeretet nélkül nem élhet ő sem!
Én, kolduló zsoldosa a szeretetnek:
szeretve simítón élni
- csak így akarok! -
Zsoldomnak ára csekély:
csak szó, mely felém hajol,
egy ölelés, mely engem karol,
egy tekintet, melyben a szeretet ragyog,
tudni, hogy miért is vagyok!
Szeretetvirágom gondosan ápolom,
tövestül tépni senkinek sem hagyom!
Mert, ha lelkemből kihal a szeretet,
gyertek, csak gyertek, temetni testemet!
... Csácsogónak kell majd némi vigasztalás,
ha felhőcsücskében megbúvva sírdogál,
mert tudni fogja, hogy a koldus,
ki a szivárványhídjáról
mosolyogva integet:
a szeretet kolduló
zsoldosa,
én vagyok.