bacsol: Párizsi ablak (vers)
Megjelent:
Témakör: Elmélkedés



Párizsi ablak

Ódon sikátorban koppan némán a csend
zajtalan lépte, s kapualjban sóhajt fel
a félszeg félhomály.
Hunyorgó lámpáktól a kockakő fénye
ritmust dúdol kapkodó lépteim alá.

Unottan fordul a zár, s nyílik az ajtó.
Üres lakásban megszokott dohos illat
fanyarú csókja vár.
Függönyömön átszűrt víg városi fények
árnyéka játszik nekem azúr operát.

Míg szemközt a Szajna holdsugárral fonja
hullámokból színezüst hajzuhatagát,
én ablakhoz dőlve
vágyom azt a percet, hogy érezzem újra
otthon hagyott szerelem mézes illatát.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/144516