Karácsony előtt
karácsony előtt
nincs hó
se rózsák a kertben
lelkemre dér
agyamra köd
szállott
a házakon ablakok
mosolyognak
s égősorokkal tűzdelt
ajkaikon jégvirágok
dermednek hosszan
s nézik a meleg szobát
a sarkon pakol a fenyőárus
nyekkenek a gyér fák a platón
s ott utaznak velük munkásruhába
öltözött szabolcsiak
párás szemüvegben
hisz Pesten már mínusz van
s otthon nincs fűtés
belvárosi csillanás-fényárban
rogyadoznak a kirakatok
arany szalagokkal átkötik
úgy viszik haza a mit sem érő
hova tegyem pakkot
a gazdagok
a térre még betéved
éhesen szétnéz egy szakadt
talán másnapos csóró
némi aprót vár
az aznap esti borra
s reszketve elódalog
összebújik magával
hogy másnap legyen
és az is elmúljon
a piskóta kisült
diókrém vár rá az asztalon
a félig díszes fenyő
beszívja a sült hal illatát
a mosolygó égősoros ablakon
kinézve még látszik a város
ahogy a szürke ködben
viszi a gazdag az aranypakkot
és a koldus mosolyog
a nincs hónak
a nincs rózsának
és a zúzmarás kertben
lelkemre dér
agyamra köd szállott