Talentumaink

Már fogantatásunk pillanatában az Isten
Átadta számunkra életünk talentumait.
Génjeinkbe kódolt lehetőség tovább minden,-
Hogy gyarapítsuk, belénk táplálta a vágyait.

Azt várja el tőlünk, hogy a kapott kincseinket
Ne veszítsük el, hanem gyarapodjunk általuk.
Életünk végén majd, számon kéri tőlünk mindet,
Vajon éltünk velük? Jól használtuk, amit kaptunk?

Van, aki eltemeti talentumait mélyen,
Hogy majd visszaadhassa őket hiánytalanul,
Nehogy elveszítse, ne érje őt ilyen szégyen!
Élete is úgy múlik el, szinte nyomtalanul.

Ha a kincsesládát mégis, merészen megnyitod,
S eléred, mit a lehetőségeid kínálnak,
Az életed, s - talán másokét is gyarapítod.
Valamit mégiscsak adtál ennek a világnak!

Megkaptam én is mindet, mit rám bíztál Istenem.
Valóban használtam, vagy csak játszogattam vélük?
Későn jövő bűntudat, - hasztalan volt életem?
Ha majd elszámoltatsz, mit is mondhatnék mentségül?

Megjegyzés: 2012.09.21.