Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

4713 alkotás (236 oldal, 20 alkotás/oldal)


Novella: Cserevirág

, 31 olvasás, deb , 4 hozzászólás

Ezerszín

Elképesztő történetem van egy cserepes virágról. Annyira elképesztő, hogy lehet, el se hiszed, amit hallasz.
A virág, önmagában valami fantasztikus csoda volt! Egy nagy fadézsában állt Lujzinál, az idősödő, viszont mindig mosolygó, kedves Lujzi néni nappalijában. Egészen az ablaknál ácsorgott nem túl magas, karvastagságú szárral figyelve a világba szét, s kis tömzsi törzséről lógatva számos indájának kusza szövevényét. Csuda virág volt ez a Lujzi virága, mert soha emberfia ilyet még nem látott.

Megjegyzés: 2006. október

Tovább


Vers: Barátok boroznak

, 18 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezerszín

Bolondosan búgó bagoly,
bejelentette barátját,
búsulva bánkódott, bement
butácskán borozni.
Barátok bátorkodtak
bántani, Bagoly bátyánk
borosan búgott-bőgött.

Tovább


Próza: Pillanat

, 15 olvasás, mistletoe , 0 hozzászólás

Ezerszín

Van úgy, hogy a nagy körforgásban csak egyetlen pillanat marad meg az örökkévalóságnak.
A kis vízcsepp együtt élt testvéreivel a vízsokaság örvénylő kavalkádjában. Egy derűs szép napon a felszínre került, és boldogan lubickolt a szikrázó napsütésben. A Napnak ma különös ereje volt. Egyszer csak érezte, hogy elválik társaitól és elemelkedik a vízrengetegtől. Egyre könnyebbnek érezte magát, felszabadultan szállt a magasságba.

Tovább


Dal: Kapaszkodások

, 28 olvasás, túlparti , 2 hozzászólás

Ezerszín

Mer’ minden, mindenki csak kapaszkodik
Akit szerethet, az nagyon abba
Jan Jingbe
Jing, mindig csak Janba.

Mer' nem tudna lenni
Semmi, és senki
Végül,
Magában annál "másik" nélkül.

Tovább


Vers: Hasonlatok

, 23 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezerszín

Érzékeny vagy, miként
a tavaszi zsenge fűszál,
melyre hajnalfriss harmat száll,
és eloltja szomját.

Tovább


Vers: Elmúlás

, 47 olvasás, mermaid , 10 hozzászólás

Ezerszín

ablakokban
muskátlik könyököltek,
szellő
szökdécselt
gizgaz között

- majd
az úttestre szökött -

Tovább


Novella: Vidám vagyok

, 34 olvasás, deb , 8 hozzászólás

Ezerszín

Vidám vagyok. S ha vidám vagyok, az élet mindig csodálatos. Mert a kedvem széles, elterül rajtam a derű, és minden, ami körülvesz, csupa mulatság. Még az út szélén leintő morcos rendőr se szegi kedvem, aki félreállít. Hirtelen fékezek, mire ijedten kap az oldalához, és én vigyorgok. Mert mókásnak találom, hogy a füle kettéáll, pedig ez normális. De az már egyáltalán nem normális, hogy amíg ő beszél, én azon szórakozok, milyen érdekesen mozog az orra, ahogy artikulál. Csak mosolygok, s mire valami pótizzók felől érdeklődik, már pukkan belőlem a nevetés. Pótizzó? Nocsak! Hová is kéne nekem az? Gondolja tán ő, hogy az agyamba, de én vidám vagyok, és kacagva borítok lába elé mindent, amit a csomagtartóban találok. Válasszon, aztán mozgassa az orrát másra!

Megjegyzés: 2007. 11. 08.

Tovább


Vers: Körforgás

, 32 olvasás, Zsolti , 2 hozzászólás

Ezerszín

Az őszi napfény bágyadt sugaraiban
fürdik az anyjától elszakadó falevél,
a természet reggel apró könnyeit szórja,
mint aki halni készül, de még kicsit él.

Ahogy jönnek a hűvös, novemberi szelek,
mintha lelkem is puha kendőbe bújna,
érzékeim eltompulva készülnek a télre,
várva, hogy eszmélhessenek majd újra.

Tovább


Novella: Bagolyfa

, 48 olvasás, deb , 11 hozzászólás

Ezerszín

Mikor Matildot megismerte, már befutott szobrászként tartották számon. Sok kiállítás és tárlat kínálta alkotásait megtekintésre, és igen sokat meg is vásároltak. Rendeléseket is úgy kapott, hogy szinte a lábát se tette ki a műteremajtón. Igazán szerencsésnek érezte magát. Talán a magány volt az egyetlen, amitől szívesen búcsút vett volna. De nem volt kiért búcsúznia.

Matild úgy jött, mint egy üstökös. Tökéletes formáival először a szobrászt fogta meg, göndör kacajával és arcán azzal az édes kis gödröcskével aztán a férfit is. A mindent elsöprő érzéki vágy hatalmába kerítette, és úgy fogva tartotta, ahogyan eddig el sem tudta képzelni. Elég volt csak gondolnia Matildra, és lúdbőrzött gerincén a bizsergés, és szinte bőrének illatától tágultak orrlyukai. Különféle formákban látta maga előtt, mint Vénusz, majd, mint közönséges kokott. Amíg csak csodálta, különféle helyzetekben idézte maga elé. Karját kitárva, ágaskodó kis rózsaszín mellbimbóival, majd összekuporodva, mosolytalan arccal. Látta a lányt magát teljesen kitárva, combjai közt az éden leplezetlenül, arcán a kéj mámorával. Rengeteg kompozícióval csigázta saját vágyait.

Tovább


Próza: Nosztalgia pró(s)za

, 41 olvasás, P.Palffy_Julianna , 9 hozzászólás

Ezerszín

Az augusztus mindig a nyaralásról szólt. A legjobb nyaralásról, amit egy városi gyerek elképzelhet. Kicsaptak (nálunk így mondták anno) bennünket vidékre a nagy-nagynéninkhez, apai nagyanyánk testvéréhez. Szerény környezetben, de mindennel felszerelt kis házi gazdaságban tölthettünk napokat, heteket, ahol szabadon csatangolhattunk a pataktól az erdőig. Etettünk libát, kacsát, tyúkot, még pulykát is, és messze elkerültük a disznókat. Az anyakocától tartottunk, a kismalacokat szívesen dédelgettük, ha a kezünkbe adták, de csak tisztes távolságra az óltól.



Megjegyzés: * prósza – Tejjel föleresztett kukoricalisztből való vajas, vagy zsíros keményebb és vastagabb sütemény, (Kresznerits, Tájszótár); másképp: görhe, görhön, görhő. (Magyar nyelv -1862- szótár)

Tovább


Próza: Egy macska végakarata

, 34 olvasás, mistletoe , 3 hozzászólás

Ezerszín

Ez is elérkezett. A kilencedik életemet taposom és érzem, hogy minden nap gyengébb vagyok, közeleg a vég. Itt az idő, hogy összegezzem eddig történteket és elinduljak az utolsó utamra. Sokan úgy tartják, hogy nekünk, macskáknak hét életünk van. Ez nem igaz, erre én vagyok az élő bizonyíték.

Az első életem tartott a legrövidebb ideig.
Éppen csak megszülettem a világra, amikor úgy határoztak, hogy nem kell több éhes száj a házba. Így hát, társaimmal együtt bedobáltak egy zsák mélyére, és rövid zötykölődés után egy huppanás jelezte, hogy lemondtak rólunk. Testvéreimmel küzdöttünk az életünkért, amennyire egy újszülött életösztöne harcolhat. Aztán egyre kevesebb kétségbeesett nyávogás hallatszott. Én bírtam a legtovább, de a fiatal szervezet feladta a küzdelmet. Még az sem adatott meg, hogy a szemem kinyíljon és rácsodálkozhassak a világra.

Tovább


Haiku: világok

, 36 olvasás, katicab , 2 hozzászólás

Ezerszín

kényelmes fotel
nagy ablakon át nézem
a Hold hogy fogy el

Tovább


Haiku: a kis hercegnő - lélek - jelige

, 41 olvasás, katicab , 2 hozzászólás

Ezerszín

rózsám kiszárad
kaktuszaim öntözöm
sebzett szívemben

Tovább


Blog: Napló – Levél IX.

, 35 olvasás, P.Palffy_Julianna , 8 hozzászólás

Ezerszín

Még szülinap előtt…

A totyogás már a múlté, Őhercegsége szalad. Pontosabban, mindenhová siet. Rohan az ebédlőasztal körül, majd megáll egy pillanatra a földig érő tükör előtt, és saját fizimiskáját jól megnézve, megelégszik az eredménnyel. A nagyapja kibabrál vele, és a tükör elé feszül, hogy ne lássa magát benne a kicsi a következő kör után. Két kíváncsi pislogás, majd Őhercegsége ugyanolyan testtartással beáll a Papa mellé. Nagyapó vicces ember, ezért gyorsan leguggol. A pöttöm nem is gondolkodik, simán leutánozza. Mi már suttyomban gurulunk a nevetéstől, persze nagyon visszafogottan, amikor a Papa négykézláb elindul a szoba felé. Utánzásból ötösre áll a kisded, nekünk meg csorog a könnyünk a kirobbant a röhögéstől. Őhercegsége tetszését nyilvánítja, és hatalmas tapsot kapunk.



Megjegyzés: 2017. augusztus 6.
*Bruno Mars – 24K Magic

Tovább


Vers: szivárvány

, 40 olvasás, Kelemen Zoltán , 2 hozzászólás

Ezerszín

mikor egy emlék újra éled
megdobban a szív
és hív

valami messzi tájra

elfeledett boldogságot igéz minden pillanat
és éleszt újra egy fakuló érzést mi még megmaradt
kételyekkel lép az ember a homályba
és csak reméli hogy ott két ölelő kar várja
egy szerető szív,

Megjegyzés: mohol, 2017. augusztus 06.

Tovább


Novella: Elveszett mesék

, 49 olvasás, Pacsirta , 10 hozzászólás

Ezerszín

Már egészen apró gyermekként szerettem hajnalban kelni. Kiosontam a házból. Aztán a kertkapun elhúztam a reteszt, s máris futottam a ház sarkán lévő kis kerek szilvafához. Alacsony volt a törzse és egyenesen szerteágazó ágai már simára voltak koptatva. Ott üldögéltem, és meglestem az ébredő mezőt. Jobbra volt a lucernás, ami mindig elkápráztatott, mert gyönyörű zöld volt. Ha viszont le volt kaszálva, akkor a széna fűszeres illata bűvölt el. Balra volt a veteményes. Ilyenkor hajnalban ott dolgozott anya és apa. Kapálták a krumplit, zöldségeket, meg a dinnyést. Aztán mentek etetni az állatokat, észre sem vettek, azt hitték, még az igazak álmát aluszom.

Tovább


Vers: Csiklandó

, 99 olvasás, marisom , 6 hozzászólás

Ezerszín

Mit csinálsz?

Mócsingollak.
Lelegellek
Addig ölellek
Amíg a karom
Elfárad
Így leszek
Széllelbélelt
Szélkelep
Gólyahír
Fészkes fene

Tovább


Vers: Múlt, jelen, jövő

, 47 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Ezerszín

Engem a múlt sose zavart,
arra alapoztam,
összekapartam az avart,
és nagy tüzet raktam.

Tovább


Vers: '88-as pillanatkép

, 94 olvasás, mermaid , 6 hozzászólás

Ezerszín

Napilapokkal
szél felesel a standon.
A zebrán futok
mert mindjárt piros.
A busz elhúz
az orrom előtt - s hallom
valaki után kiált
a vén trafikos:
- Itt hagyta
a visszajárót, drága!

Tovább


Vers: Etűdök déli harangszóra

, 48 olvasás, barnaby , 6 hozzászólás

Ezerszín

Száz-kövér zsákba gyűjtöm a napot.
  szélnek eresztem majd,
ha árva lelkek várnak  csodára,
hogy fényre kapjon  minden régi lámpa,
és újból nevessenek rozsda-arcú ablakok.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 42
Regisztrált: 4
Kereső robot: 73
Összes: 119
Jelenlévők:
 · Menda
 · mermaid
 · PiaNista
 · Pieris
 · Zsolti


Könyvajánló

Szalesz:
Szívem beszél



Szalóky Andrea: Szívem beszél

"Fagyott földem nem terem már
Kalászt, ha el is jön valaha a nyár.
Mosolyra meddővé vált arcomon
A bizonyság: rám örök tél vár."...


Tovább...

Zeneajánló

Benjamin Kuli - Tranquility (Nyugalom)
Küldte: Sheodon

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:125
· Bohózat:6
· Dal:1100
· Epigramma:11
· Esszé:187
· Ez+az:6340
· Haiku:1355
· Házi pályázat/ próza, novella:19
· Házi pályázat/ vers:24
· Jegyzet:1125
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:585
· Mese:684
· Novella:3825
· Próza:1983
· Prózavers:230
· Regény:1770
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:4
· Slam költészet:24
· Színmű:2
· Szonett:861
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:38
· Vers:64212

Zene


· Album:9
· Klipp:89
· Zene:170

Galéria


· Digitális grafikák:991
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:284
· Rajzok...:1782


Page generated in 0.1199 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz