Irodalom címke lapozgató...
124 alkotás (4 oldal, 40 alkotás/oldal)
Vers: Mese a fájdalomról
2024-01-21 10:05:03,
72 olvasás,
Aevie
,
az utolsó szobában lakott
úgy volt hogyha felnő
átköltözhet a nagyokéba
vattacukorszag volt a temetésen
|
Tovább
Vers: A gyűlölet dala
2024-01-14 08:05:06,
35 olvasás,
DelbertGrady
,
Újra hallani vélem dübörgését,
Gramofon lábon jő az őrület maga
Felém tárja elmém torz tükörképét
Tölcsér szájából szól a gyűlölet dala.
|
Tovább
Vers: Odalenn
2024-01-11 08:05:05,
38 olvasás,
Tristan Kekovian
,
Az Ibaron túl, lenn, kénköves habokban,
Ázik az élted tépett darabokban,
Hol magadat látod hajszolt arabokban,
Ne bízzál többet meghasadt magokban.
|
Tovább
Vers: Levegőt!
2024-01-07 08:05:06,
22 olvasás,
mellékszereplő
,
Nagy levegő
Ugye, milyen könnyű?
A véred már megvan az NaCl-oldat nélkül
Kitépik a tűt a kezedből
És te ezt utálod a legjobban
A szánalmat az arcokon
Meg azt, hogy kisgyereknek kezelnek
|
Tovább
2023-08-25 01:49:01,
162 olvasás,
Gabóca
,
fűszál se rezdül madár se moccan
emlék-maradt otthonok romokban
könnytelen kiégett szemű ablakok
vakok lettünk... nagyon vakok
|
Tovább
Vers: Félelem
2021-08-21 22:12:44,
113 olvasás,
Erdossandor
,
Lelkem mélyén gunnyasztó félelem.
Nézd, lásd mit tettél most énvelem.
Reszketek, mit tarlón ázó madár.
Nyugodt nem lesz szívem, soha már.
|
Tovább
2021-07-22 22:19:55,
238 olvasás,
imreolaah
,
várni,
ahogy kibillennek
párnacsücskök a
félhomályban,
ahogy sok útról
megtér rá az utazó,
|
Tovább
2020-12-28 22:07:29,
202 olvasás,
Securus
,
Nézz ide, édesem, lássam az arcodat! Mondd csak, a hóhér
Merre vadászik? Anyád tudja, hogy elmenekülsz?
Bárcsak apád is a szembogaramba ha lépne ma éjjel!
Fénysebesen fut a zaj, hátra se néz, ha sikolt.
|
Tovább
Vers: Ellentét
2020-12-01 22:35:37,
211 olvasás,
vgrxx
,
Újra pengét vettem a kezembe.
Hideg.
Egy vágás az érre, keresztbe.
Meleg.
Meghalni ennyi nem elég,
|
Tovább
Vers: békét neked
2020-11-19 22:30:16,
228 olvasás,
Ifjabb_Tok
,
mi lesz majd veled oktalan
magányos emberhad
ha lehever hited a földre
ha erőd nem lesz
hogy fejed megemeld
|
Tovább
Vers: mosott agyak
2020-10-18 22:09:59,
216 olvasás,
Ifjabb_Tok
,
meredt szemekkel nézed
ahogyan jönnek a hírek
és valaki hiába súgja neked
ott legbelül
hogy te ezt már nem kéred
|
Tovább
Jegyzet: Az ész trónfosztása 2.0
2020-10-14 22:27:44,
239 olvasás,
aszta
,
Nem tudtál beépülni közéjük.
Mindig odébb rúgott valaki,
mint nehezen törhető diót.
|
Tovább
Vers: Arccal lefele
2019-11-16 12:01:26,
320 olvasás,
hegeanna
,
Épp hozzád jöttem, megálltam
(piros volt a lámpa)
Ott volt egy bábu
kapucnija is volt.
Nem tudom élt-e még.
|
Tovább
Vers: Elveszett memória
2019-06-16 07:30:01,
311 olvasás,
Magyar Anita
,
Kiesett pillanatok...
Az agyszövet sorvadni kezd,
látom a szellemi leépülést.
Szemébe nézve - a semmi látszik.
Terápiák, kutatások,
türelem és szeretet,
sokat jelent nekik,
ők demens betegek.
Megjegyzés: Utazás az elkallódott szavaktól az örökkévaló jelenbe
"A költészet, mint az Alzheimer-kóros betegek mankója"
|
Tovább
Vers: dal a méhekért
2019-05-16 06:30:02,
301 olvasás,
K.Mária
,
törik az ősi hegygerinc
oly feszesen állnak a pántok
csikordul vas
a gép harap
hallod
|
Tovább
Vers: Földrengés
2019-05-10 08:30:01,
314 olvasás,
Magyar Anita
,
Lélegzek,
parányi porkristályok
szaladnak a torkomon,
a Föld rezegni kezd,
dühös haragját ontja a világra.
|
Tovább
Vers: ember/telen
2019-04-27 08:00:02,
342 olvasás,
Lorien
,
nem tudom hol borult fel az egyensúly
minden csak teher és gátló
nincs átkelő vagy gázló
ha soha nem érted mi a lényeg
így el nem érlek
ez bizony nem érdem
csupán díjugrató
|
Tovább
Vers: Tudom, anyám…
2019-04-26 10:15:02,
354 olvasás,
zitaolah
,
Megrángattál,
s felszakadt a bőröm.
Megsebezted
parányi testemet,
a fájdalmam már
könnyekben zúdul,
de tudom, anyám,
te így szeretsz...
|
Tovább
Vers: Akit várok
2019-04-09 06:00:01,
306 olvasás,
Juditta
,
Húsom csontom zsigereim
fonallá sodrom
guzsalyra föltekeredjen
rokka pörögjön
|
Tovább
Próza: Istennel már nem beszélnek
2019-03-24 09:35:01,
407 olvasás,
marisom
,
Az asszony kinyújtotta a kezét és megérintette Kuku bácsi vállát.
Évtizedek óta nem érintette meg senki. Cigány volt. Egy kamrában lakott a rokonoknál. Kuku bácsit kinevették. Az asszony újra felé nyúlt, ezúttal megdörzsölgette a hátát. Hisz olyan, mint egy gyerek.
|
Tovább
Vers: gyönyörű
2019-03-08 08:00:01,
501 olvasás,
Aevie
,
az elmúltat átírja
minden gyönyörűt
gyilokig erőszakol
|
Tovább
Próza: Lenin utca 6 / c.
2019-02-18 09:30:02,
406 olvasás,
Aevie
,
Hm. Nem tudok már, mit kezdeni a sebekkel. Bekenem, bekötöm, begyógyul, beheged, megkeményedik, újrafagy… Majd leveri újra a tégla. Én verem le. Felmarja a cement, a szemembe fröccsen – bár belevakulnék, de szivárványszínű lesz az íriszem, ha rád nézek.
Pedig hogy gyűlöllek, mert… Hogy tanítsalak meg szeretni? Hogy értessem meg veled, hogy ártasz? Hogy a rohadt ház apró sóderszemcséiből állnak össze a csontjaim? Hogy, hány nyelven mondjam el neked? Milyen hangosan üvöltsek homályos tekinteted közé, hogy én így születtem? Arra születtem, hogy gyűlöljelek.
|
Tovább
Jegyzet: Zuhanó történés
2018-12-17 05:40:01,
359 olvasás,
Oasev
,
Mert mást cselekedni nem tud: örök menekülés-körforgásban hangyaként araszol előbbre a kiszolgáltatott ember! Üzekedések Möbius-létra szalagját szándékosan kikerüli, vagy elrágja! Posványos, kitaszított, degenerációs homálynak tűnik, ha kutató-szemek látó tükrei nélkül észlelünk valamit a velejéig felszínes világunkból! Kísértet-holdak telepedő árnyékából fakadó forrás éjszakáink bársonyán fenyegetőn ránk merednek csendes éji árnyak!
|
Tovább
Vers: Nem miattad
2018-12-15 07:05:01,
377 olvasás,
Securus
,
A szavak hiányában
Megfürdetem magam.
Egy mondat az álomban;
'Bolond ez az arany. '
|
Tovább
Vers: Fagyfény
2018-12-02 09:30:01,
377 olvasás,
Aevie
,
sötétedett amikor
minden este elment
énekelni
próbáltam vele
de három utca után is
leigázott
|
Tovább
2018-11-30 05:40:01,
314 olvasás,
Hanna
,
Én nem akarok! Nem akarok eltűnni,
Olvadni, szétesni, maradni, fakulni,
Téglafalba épülni úgy, ahogy a többi.
Engedjetek innen! Több akarok lenni!
|
Tovább
Vers: Csendes
2018-11-12 09:00:03,
366 olvasás,
lyanoka
,
a ténfergő idő eltévedt
döntéseim az enyészet
porát nyelik,
néha kiheverik
|
Tovább
Vers: Apámnak
2018-09-23 15:26:03,
290 olvasás,
dorcsi
,
Apám
Te, kit nem értékelt a családod
S nem volt sok igaz barátod
Mégis azt mondod
Nem fájhat
Pedig te is tudod
Milyen az igazi fájdalom
|
Tovább
2018-09-19 08:30:01,
303 olvasás,
Aevie
,
Reccsent.
Amikor feldobta talpam
a benned megszakadó világ.
Csonttörötten martam
esőfelhőket
de nem nyílt a fény ege
csak acél szemed,
mint jégszivárvány.
|
Tovább
Ez+az: Lángoló város
2018-06-22 11:21:44,
369 olvasás,
Janó Nataniel Dávid
,
Hol tart már a világ?
Az utcákon bűnözés, üldöznek a vad kutyák.
A fegyverhangon át kiszűrődő gyermeki sírás,
A régi téren kialudt világítás,
Mind emlékeztet minket rá, hogy mi az ember,
És hogy miért nem él többször, csak egyetlenegyszer.
|
Tovább
Vers: premier
2018-05-09 08:22:37,
402 olvasás,
Aevie
,
megüresedett páholyba
foglal hangjegyet
ő néma
s játékba robban a sötét
helye feneketlen verem
de énekel ma
|
Tovább
2018-05-08 18:26:20,
456 olvasás,
lyanoka
,
elalél magától
és újfent enni kér
a tiltott vágyától
de tagadja még
|
Tovább
Próza: Délután egy
2018-03-24 10:46:13,
479 olvasás,
Aevie
,
- Most már szonda kell.
- Nagyon éhes vagyok.
- Tudom. Nemsokára újra ehetsz.
- Nem akarok többé enni.
- Emlékszel, amikor elmentünk kajálni, és te azt a négyszemélyes tálat rendelted?
- Azt hittem, te is eszel belőle…
- Ettem is! - Nevetek.
|
Tovább
Blog: Lenin utca 6 / b.
2018-03-20 12:05:02,
375 olvasás,
Aevie
,
Nehéz megkülönböztetni egymástól a tereket. Törött csempevonalakat követek, de úgy sem könnyebb. Kék és sárga, egy másikban pasztellzöld, aztán narancssárga is van, mind félig-harmadig elrágva; ahogy az idő vasfoga belecsorbult. Most nem érzem a szagod. (És hiányzik Apa.)
|
Tovább
Vers: Hogy mondjam el
2018-03-19 13:10:02,
378 olvasás,
Jacko
,
Hogy mondjam el
hogy nagyon fáj
nagyon fáj
minden mozdulat
amikor lépek
hogy csípőmben csont
a csonton csikorog
|
Tovább
Próza: Hajnal három
2018-03-03 10:35:01,
410 olvasás,
Aevie
,
Volt egyszer egy kert, és semmi más nem volt azon kívül. Talán szikkadt sivatagtenger, temérdek halálmadárral, dögevő korccsal. Nem tudták. Az is lehet, hogy bolygónyi víz tarkította a végtelen messzeséget, ameddig ők sosem láthattak el. Abban sem lehettek biztosak, hogy melyikük él nyugaton és ki keleten. A kert hatalmassága megbénított minden érzéket és vágyat; sosem álmodoztak azon, hogy egy nap elhagyják azt.
|
Tovább