Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

1292 alkotás (65 oldal, 20 alkotás/oldal)


Ez+az: Különleges angyalok

, 20 olvasás, Misel , 2 hozzászólás

Misztikum

Azt mondták, a mennyország olyan, mint a tévé, egy tökéletes világ, ahol semmire sincs szükséged.
Ahol minden fényből készült és a mozgás tartja életben a napokat.
Itt jönnek.

Tovább


Házi pályázat/ vers: Szabadság/ A Lemaitre-paradigma

, 81 olvasás, , 5 hozzászólás

Misztikum

Szerző: Lelkemben fény
robban
szféra-érzés

Tovább


Regény: Kudrow Brigitta harmadik rész

, 30 olvasás, nagytamás , 0 hozzászólás

Misztikum

Találkozások

Edina megkínálta Tamást egy rágóval.
- Köszönöm szépen - mondta a fiú
- Szívesen.
- Szerinted miért vannak ajtók? - kérdezte Edina
- Azért, hogy kilökjenek rajta - válaszolta Tamás.
- Tudod régen hittem a lélek mindenhatóságában - mondta Edina- majd így folytatta. - De ma már a döntéseim súlyában hiszek, hiszen azok határozzák meg a jövőm.
Edina hirtelen Tamás felé fordult. - Szeretném ha leszállnánk a buszról.
-Miért? - kérdezte a fiú.
-Mert meghívást kaptam az egy helyben lebegő űrhajóra, és szeretném ha velem jönnél.
- Ki hívott meg téged?
- Az űrhajó rabja.
- És hogy invitált téged? Hogy tudott kapcsolatba lépni veled?
- Nem olyan rég megszólalt a hangja a fejemben, érzésem szerint ő erről nem tud. De egy sóhajtása elért hozzám.
- Ezért le kell szállni a buszról?
- Talán itt akarsz eltűni, mindenki előtt? - kérdezett vissza nevetve Edina
Tamás nem válaszolt. És úgy gondolta, hogy elalszik.

Tovább


Novella: A pap és a tenger

, 38 olvasás, fullmetal , 1 hozzászólás

Misztikum

A tutaj úgy táncolt a vízen, akár egy üres dióhéj. Dühödt tajtékot verő habok fodrozódtak körülötte, s öntötték el a fedélzetet, hatalmas, folyékony tömegként csapva a magasba. Az árbocrúd vészesen meghajolva recsegett-ropogott, és az egyik vitorlakötél elszabadulva, vadul repkedett a levegőben.
Ernesto Fontes atya émelyegve hajolt ki a háborgó víz fölé, és a torkából előtörő keserű epével küszködve, elfehéredett ujjakkal szorongatta nyakában lógó feszületét.

Tovább


Vers: A Sátán kutyája

, 65 olvasás, szantogergely , 4 hozzászólás

Misztikum

A félelmes, nagy láposon
éjszakánként átoson,
és nem vonyít a Hold alatt,
bokrok között sunyin halad.
Kontúrját rajzolja bérc,
hogy elbújik sok kis lidérc,
majd felhörög... ugrik... harap...
s míg megtudnád ki... halva vagy.

Megjegyzés: Sir Arthur Conan Doyle azonos című regénye nyomán

Tovább


Regény: Kudrow Brigitta második rész

, 69 olvasás, nagytamás , 0 hozzászólás

Misztikum

A buszon

Tamás mosollyal az arcán ült a monitor előtt. Holnap Budapestre akart utazni Győrből busszal. Lehetséges, hogy el kell halasztania az utazását az egy helyben lebegő űrhajó miatt. Bár tulajdonképpen senki sem tud semmit. A netten csak kérdések vannak, válaszok nincsenek, és a buszon ülve sem kell nett nélkül lenni. Úgy döntött, hogy mégiscsak elutazik Budapestre. Legyünk optimisták, ahogy az apja szokta mondani. Talán felveszik arra a munkahelyre. Talán kellékes lesz a Vígszínházban.

Tovább


Vers: Utazás a végtelenbe

, 50 olvasás, Dóka Gergely , 6 hozzászólás

Misztikum

Utazol.
Száguldó vonat zúgása szakítja félbe
azt az elméd legmélyén zenélő dallamot,
melyet még kisgyermekként hallgattál félénken,
kezedben fogva bizonyítványod, a lapot,

Tovább


Novella: Térszakadás

, 41 olvasás, SunVice , 0 hozzászólás

Misztikum

Darren Steele akkor aludt el az egyszínű szakirodalom oldalai felett, amikor már vészesen közel járt a szigorlati vizsga ideje. Ficamosan ébredt fel, s a reggeli fürgeség elmaradt.
A konyhában éppen felújítási munkálatok zajlottak, a terem közepén nem fedtek semmit csempével; egy cső volt, amin egy határozott lépéssel elrugaszkodva lehetett átjutni a konyha másik oldalára. Ha úgy tetszik, egyfajta lép-cső volt.

Megjegyzés: 2014. július

Tovább


Vers: Kísérlet az elmondhatatlanra

, 56 olvasás, Kasperl , 6 hozzászólás

Misztikum

Sosem voltam misztikus, hiszékeny,
réges-rég nem élek már mesék tején,
hogy lelkeké a társtalan magány,
megéltem én is kis szobámnak mélyén.

Tovább


Vers: Permanens

, 60 olvasás, lambrozett , 4 hozzászólás

Misztikum

Onnan érkeztem, ahol tombolnak a szelek,
ahol a jó és a rossz egymással enyeleg -
onnan, ahonnan jönni nem szoktak emberek...
de engem ide küldtek; kacagok, szenvedek.

Megjegyzés: (2017. május)

Tovább


Próza: A tizenkét hónap 12.

, 105 olvasás, Aevie , 18 hozzászólás

Misztikum

Télelő

- Tessék!
- Aú.

A nyomozó úgy vágta hozzá a pszichiáterhez a kartotékot, hogy a papírhalom széle felsebezte a doktornő karját.

- Egy újabb ügy? De most? Nyomozó, nem kaphatnánk néhány nap pihenőt? - térdelt le a nő a zömmel fotókkal tarkított mappáért.
- Dehogynem, aranyos szívecském – Gúnyos mosolyra húzta száját a nyomozó. - Amennyit csak akar, drága doktornő. Az eltűnt lány majd türelemmel hal éhen. Vagy sztoikus magatartással tűri, míg felhasogatják a méhszáját. Vagy…

Tovább


Próza: A tizenkét hónap 11.

, 58 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Misztikum

Őszutó

Ahogy az éj kezdett leszállni, a hangok úgy csendesedtek. Fél órának tekintették a kontroll-időt: amikor egy-egy hónaptestvér elhallgatott, és harminc percen át nem szólt – akkor azon hangmérnök letehette a lantot, és hazamehetett.
A doktornő a stúdió szobában várakozott, és figyelte búcsúzó-távozó kollégáit. Már csak hárman maradtak rajta kívül, a két hang rögzítője - Januáré és a királyé –, illetve egy ápoló. Automatikusan kapkodta fejét a két monitoron megjelenő írott szövegek felé, ám nem lett volna most szükséges – mint akkor, amikor több párhuzamosan futó párbeszéd zajlik: tisztán lehetett érteni a két felet.

Tovább


Vers: Purgatórium

, 95 olvasás, Ouroboros , 5 hozzászólás

Misztikum

Bűnös lelkek,
kik e földre tévelyedtek.
Tisztító tűzön kell átessek,
hogy innen végre elmehessek.

Megjegyzés: 13. 05. 17.

Tovább


Haiku: Ősz

, 58 olvasás, lyanoka , 0 hozzászólás

Misztikum

Lombhulló éjben
Megnyugvó réten titkon
Varázsolnak el

Tovább


Próza: A tizenkét hónap 6.

, 114 olvasás, Aevie , 20 hozzászólás

Misztikum

Nyárelő

Miközben Május igyekezett életet lehelni a három földön-fekvő testvérébe, a többiek minden erejüket bevetették, hogy segítsenek neki.
Március halkan dúdolva derengette fölöttük a hő-nélküli, csupán egy kicsi mécses erejével vetélkedő világosságot. Június munkálkodása euforikus nyugalmat árasztott rájuk, ami elfeledtette Március sopánkodását ruhája miatt, Július már nem sírt, Május pedig a feladatra koncentrálva tevékenykedett a gyengélkedők körül.

Tovább


Vers: A nekropolisz labirintusa

, 84 olvasás, szantogergely , 8 hozzászólás

Misztikum

Élt egy költő: Pessoá. Arról szól a fáma,
hogy egy tavasz délután tudatrobbanása
volt, és három egot is, zsuppsz! magára öltött.
Azóta is keresem e rendkívüli költőt.

Tovább


Próza: A tizenkét hónap 5.

, 78 olvasás, Aevie , 12 hozzászólás

Misztikum

Tavaszutó

A hat testvér egymás mellett haladt a királyi palota déli szárnyában. Május középen, komótos lépteit olykor meg-megrázta Március nővére, akinek a kezét fogta főként azért, hogy el ne vesszen ide-oda ugrándozásai során – a lány hajlamos volt felreppenni, a plafon magasságából pedig mindannyiuk számára komoly gondot jelentett volna leszedni -, másrészt azért, mert nagyon szerette őt.

Tovább


Ez+az: Mesém

, 62 olvasás, Gurma , 2 hozzászólás

Misztikum

Átvágtam keleten, a tövises bokrokon, vad óceánok tajtékján lovagoltam, a hideg mélység legmélyén, fénylettem. Felhőbárányok puha bundájába merítettem arcom, s hirtelen haragomban, elsötétült arccal villámokat szórtam a világra. A napok partjaira érkeztem, lemenő arcára néztem, s narancsvörös sóhaját figyeltem.

Tovább


Próza: A tizenkét hónap 4.

, 85 olvasás, Aevie , 14 hozzászólás

Misztikum

Tavaszhó

A három testvér egymás mellett haladt a királyi palota déli szárnyában. Február középen, plafonig emelt orral, tettvágytól duzzadó mellkassal lépdelt, talpa határozottan csattogott a padlón. Jobbján csoszogott Január, padlóig lógó orral, görbült gerinccel, előrebicsakló vállakkal; balján Március lebegve ugrándozva dudorászott, tekintetével eléjük szórva az álom-sötét folyosót bevilágító halvány fényt.

Tovább


Ez+az: Csend(élet)

, 79 olvasás, kerámia.nő , 13 hozzászólás

Misztikum

A házban ijesztő csend honol.
Ódon szubkultúra.
A lámpabúrán átszűrődő fény piszkos-sárgán világítja meg a falakat. Nehéz, barna gardrób terpeszkedik a fal mentén vaskos lábbakkal, a polcos szekrényen könyvek alszanak. A szék támlájára elhasznált, fehér törölközőt vetettek, a bádoglavórban kihűlt a véres víz.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 42
Regisztrált: 4
Kereső robot: 73
Összes: 119
Jelenlévők:
 · Menda
 · mermaid
 · PiaNista
 · Pieris
 · Zsolti


Könyvajánló

koma:
...a neveddel alszom el



Komáromi János: ...a neveddel alszom el

A szerző első nyomtatásban megjelent verses kötete, amely szerelmes verseiből tartalmaz válogatást, pontosabban 67 verset. A versek a szerelem...


Tovább...

Zeneajánló

Közel
Küldte: Piacsek László Zoltán

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:125
· Bohózat:6
· Dal:1100
· Epigramma:11
· Esszé:187
· Ez+az:6340
· Haiku:1355
· Házi pályázat/ próza, novella:19
· Házi pályázat/ vers:24
· Jegyzet:1125
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:585
· Mese:684
· Novella:3825
· Próza:1983
· Prózavers:230
· Regény:1770
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:4
· Slam költészet:24
· Színmű:2
· Szonett:861
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:38
· Vers:64212

Zene


· Album:9
· Klipp:89
· Zene:170

Galéria


· Digitális grafikák:991
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:284
· Rajzok...:1782


Page generated in 0.1388 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz