Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

1775 alkotás (89 oldal, 20 alkotás/oldal)


Regény: Babaház III. 1988 / 1. Zajlik az élet

, 6 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


Padlógáz, automata váltó, és százkilencvenöt kilométer/óra. Kezdetben még akartam, most már csak rátapadok: egyszerűen nem érem utol.
Nem érem utol, nem tudom beelőzni.
A legsötétebb éjszaka legmélyebb csendjét hasítjuk át a kocsikkal. Bárcsak vége lenne, bár el sem kezdődött volna.

Tovább


Regény: Tűz táncol földjeik felett. V. Élet és halál ura/4.

, 7 olvasás, KáDé , 0 hozzászólás

Fantasy

Oliender megsemmisülten nézett maga elé, miután Adriana eltávozott a teremből, és az urak is sorban elhagyták helyüket.
- Különös élmény látni egy alig nővé érett lányt, aki uralkodni akar – szólalt meg mellette Aedether. – Még nekem is, pedig sokat láttam már. Maroma kislánya lehet, hogy jobban hasonlít az anyjára.
Oliender halványan elmosolyodott, ha visszaemlékezett rá, hogyan állt Lorina Maroma oldalára. Bátran, büszkén, teljes erejével, kihívóan. De ő csak királyné akart lenni, nem királynő. Adriana olyan játszmába kezdett, amit aligha vihet véghez sikerrel.

Tovább


Regény: Babaház III. 2006 / 5. Sziámi baba

, 12 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


A vaksötét kifordul, és mézbarnává olvad a por a tárgyakon, bútorokon. Dee sosem volt olyan, mint Anne. Nem ragaszkodott.
Nem voltak kedvenc játékai – most minden koszos és szakadt. Elhanyagolt, összejárt, megkopott és elnyűtt. Térdig gázolok a lomban. Régi fogszabályzók, szívkeretes napszemüvegek, szoknyák, mesekönyvek és játékbabák halomban.
Sosem tartott rendet, mindig mindent elkevert, de nem is vágyott. Nem is akart újat, vagy mást. Nem voltak kedvenc dolgai, sem hobbijai. A tévét sem szerette, az édességet sem, és a könyveket sem.
Mindent felismerek, mindenre emlékszem, minden akkor is ugyanekkora szétszórtságban hevert. Itt minden Dee-é, és semmi sem Anne-é. A sziámi babák testrészei leamputálva hevernek, egymástól távol.


Megjegyzés: *nyirokcsomón kívüli szétterjedés (szervezet egészére kiterjed)
**nyiroksejtekből kiinduló rosszindulatú daganat

Tovább


Regény: Verőfényben 7. rész

, 10 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

A hétvégi pihenő után korán érkezett a munkahelyére. Külön-külön akarta köszönteni minden munkatársát. S ha valamelyiket nem sikerült, ebédszünetben fogott vele kezet. Belemélyedt a munkájába, hogy ne gondoljon egyébre! Munkatársai már jól ismerték. Azért tisztelték igazán, hogy nem fentről, hanem egyenlő félként beszélt, és hallgatott meg mindenkit. Türelmes, segíteni kész és jó tanácsadó volt. Azért nem tudott úgy elmenni a veszélyeztetett helyzetben talált lány mellett sem. Segíteni akart rajta. S lám, hová jutott: szerelmes a leányba.

Tovább


Regény: A Paradicsomban(Első f. - 2. rész/ 5. részlet)

, 11 olvasás, Julia RedHood , 0 hozzászólás

Szerelem

Bárhogy is cselekedett, csupán szemlélt és fülelt, alig beszélt azon a félszeg hangján, belekapaszkodott a szavaimba, s egyből, egyenesen tudatomon kívül szerelmet vallottam, hiába agyaltam megannyi strófán. Szerencsémre fel sem fogta, hisz miért gondolt volna ilyesmit átlagosnak tűnő külsőm alapján, a legutolsó, mit elképzelt volna, ezt reméltem. De miként belelesett szemeimbe és a remegés elárult, hisz oly valósan közöltem, mint a kint ásító szél, vagy a zsibongás a fejemben, esetleg átfuthatott az agyán, de semmiképpen sem lehetett biztos benne.

Tovább


Regény: Babaház III. 2006 / 4. Engedj be!

, 18 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


Késik. Biztos az eső. Nyitott ablak mellett hallgatom a forgalom ázott zaját – megnyugtat. A fali óra mély kattogása saját monotonságával szaggatja az elsuhanó autók moraját. Kezdek aggódni.
Zsebemből előhúzom a telefonom, és Nate számára nyomok. Mielőtt még beleszólnék, zihálva megelőz.
- Ott van Dee?
- Öhm, nincs. Őt várom, késik – mielőtt még visszakérdezhetnék, folytatja.
- Eltűnt – A hangja mosolyog…
- Hogy érted?
Nem tudom, melyik a rosszabb… Ha „kamasz” lázadásból világgá megy, vagy ha – ahogy Anne fogalmazott: zöldségként létezik. Mindkét esetben ugyanolyan nehéz őt megtalálni.
Felpattanok. Ha valóban eltűnt, indulok keresni, ha mélyre süllyedt, akkor… Akkor is indulok: Anne-hez.

Tovább


Regény: Verőfényben 6. rész

, 11 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Másnap Katinka már dolgozott. Elkezdődött a szakmai kiképzése. Az aztán valamelyest megnyugtatta Kálmánt.. Az utolsó egy-két nap lefoglalta idejét a lányról való gondoskodás. De, ahogy rendeződtek a dolgok, a munkahelyén is pótolta a lemaradást. Hallgatott az apjára, és elfogata a tanácsát.
- Végezd a munkádat legjobb tudásod szerint, mint eddig! .
Bori mama jobban szerette a fiát, mint kellett volna. Többször hallotta Lacitól: „többet gondolsz rá, mint rám. De hát az nem baj. "

Tovább


Regény: Babaház III. 2006 / 3. Nem és nem

, 16 olvasás, Aevie , 3 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Nate


- Én meg halálra késeltem a nagymamámat…
Úgy tör fel bennem az emlék, mint egy átpiált éjszaka után a reggeli első, savas hányás.
- Még tizenkettő sem voltam, és te azt mondtad, hogy baleset volt. Én meg még hittem is neked. Mert akkor is elhittem azt, hogy a halottnak már semmi sem fáj…
Honnan tudhattam volna, hogy még él?! A szemei kipeckelődve meredtek a távolba, nem mozdult, nem reagált semmire… Honnan tudhattam volna, hogy ez csak egy akut pszichiátriai kórkép, és nem a halál?!
Meg sem fordult a fejemben, hogy élő ember kibírja azokat a sebeket. Most már tudom, hogy a legelső karcolástól addig, míg a konyhakés éle teljesen el nem tűnt a testében – mindent érzett. Sikított, vonaglott, őrjöngött legbelül. Mint az anesztes műhibák. A bénítás sikerül, az érzékek bekapcsolva maradnak: pokoli, kibírhatatlan fájdalom teljes védekezés-képtelenségben.

Tovább


Regény: A Paradicsomban(Első f. - 2. rész/ 4. részlet)

, 17 olvasás, Julia RedHood , 2 hozzászólás

Szerelem

Másnap reggel arra ébredtem, hogy kegyetlenül lüktetett a homlokom és bal szememre elveszítettem a látásomat. Kikászálódtam az ágyból. Az ablakhoz botorkáltam és behúztam a függönyöket, nem csak a hálószobámban. Az egész ház homályba borult. Lekortyoltam egy pohár vizet. A gardrób fiókjából előszedtem pár szem fájdalomcsillapítót. Nem sokára indulnom kellett a munkahelyemre, ezért igyekeztem hamar összeszedni magam. Mikor megérkeztem még alig múlt el a görcs, szinte ugyan olyan volt, csupán a környezetemet nem fedte tovább a sűrű szövésű posztó. Ledobtam a naplót az asztalra. A harmadikosok abbahagyták a fészkelődést.

Tovább


Regény: Babaház III. 2006 / 2. Botlás és földetérés

, 15 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


- Jól van Dee – sóhajt egy óriásit a férfi –, emlékszel az előző beszélgetésünkre?
- Igen – válaszolok undok pofavágással.
- Ühm… Miről beszélgettünk?
- Ez most valami kurva teszt? Nem vagyok hülye! Nem kell tesztelgetned – sziszegek vérig sértődve.
Nagyot pislantva bólint, aztán lazán a saját homlokához nyúl.
- Mi történt a homlokoddal? - kérdezi.
- Elestem – vágom rá még azelőtt, hogy eszembe jutna valójában mi történt, és mikor.
- Ühm – szorítja egymáshoz ajkait egy pillanatra. - Hogy történt? - pattan felém a kérdés.
És ekkor már muszáj agyalnom. A homlokomhoz nyúlok, kitapintom a ragtapasz szélét, és lerántom a bőrömről. A férfi ajkába harap – így tudom, hogy nem lehet túl kicsi a sérülés.
A ragtapasz is nagy, sárga a fertőtlenítőtől, egy apró zöld fonaldarabbal a közepén.
Csak egy valaki varrhatta össze: Nate.

Tovább


Regény: Tűz táncol földjeik felett. V. Élet és halál ura/3.

, 13 olvasás, KáDé , 0 hozzászólás

Fantasy

Az alacsony boltívek egy félkör alakú kőasztalt őriztek. Még Swaraeen király építtette át ezt a termet közvetlenül a trónterem mellett. Azóta hallgatták végig az ívbe hajló kövek a Birodalom minden ügyét. A félhold-asztal egészen belevénült a történelembe, a hideg márvány erezete mintha egyre inkább halványodott, kopott volna az idők során rárakódó terhek alatt. Az asztallap díszes mintája már alig látszott. A tizenkettő tanácstag faragott széke viszont vadonatúj volt, azokat kicserélték Swaraeen és Swaraeena ideje óta, fényesen sorakoztak a félkör mentén, hogy egyik se helyezkedjen el közelebb vagy távolabb az egyenes oldal közepén álló magasabb támlájú széktől, amelynek tetejére a koronát faragták ki. Ezzel is kifejezték, hogy a tanács tagjai egyek, a félhold körül nincsenek rangok és kiváltságok.

Tovább


Regény: Babaház III. 2006 / 1. Játékok

, 24 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


- Elmondanád, kérlek, miért vagy itt?
A férfi előttem ül, közöttünk egy alacsony üvegasztalka. Mély, mézzel átitatott hangja elragadja figyelmem – eddig az üvegről tükröződő arcképemet nézegettem.
- Meg akarok halni.
- Meséld el, Dee, hogy mi történt veled! - kéri hatalmas nyugalommal a hangjában.
- Utálom, ha így hívsz! A nevem Dianne!
Lassan bólint, aztán az ölében fekvő füzetbe írogat. Újra rám néz. A szeme sötétkék, amilyen John-é volt. Amilyen az enyém is.
- Hogy kezdődött a történeted, Dianne?
- Ennek a történetnek nincs eleje, ahogy vége sem. Valaki az én életemet éli, ahogy én másét.

Tovább


Regény: Verőfényben 5. rész

, 15 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Beültek Lotti Limuzinjába, s öt perc múlva otthon voltak. Bár Katinka járt már előbb Egerbegyben, Lotti úgy mutatta be a kicsit szorongó, fiatal hölgyet, mintha akkor találkoztak volna először
. - Fogadd, anyám, a vendéget! Isten küldte hozzánk, hogy emlékeztessen kisebbik lányodra, szépséges húgomra, aki itt hagyott minket. Most itt áll előtted: gondoskodj róla!
Sára nem tudott szólni. Csak nézte-nézte sokáig Katinka arcát, szemét, szőke göndör haját, és hullatta anyai könnyeit. Közelebb húzódott a vendéghez, és magához ölelte. lányom helyett lányom! – zokogta. S azzal mindent elmondott.

Tovább


Regény: A Paradicsomban(Első f. - 2. rész/ 3. részlet)

, 26 olvasás, Julia RedHood , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

Hogy eltereljem különös gondolataim bejártam a várost felfedezés céljából. Ilyen fagyos légkört még nem tapasztaltam, pedig volt szerencsém hasonlóhoz. Bebarangoltam az utcákat. Olyan volt, mintha egy árnyvilágban járnék és az a néhány tengődő is, aki sétára adja a fejét elbódultan várná a saját végzetét. Viszont volt némi pozitívum. Ráleltem egy férfi fodrászatra a Shine Road-on, mely küllemét tekintve optimálisnak tűnt ahhoz, hogy kicsit felfrissítsem a külsőmet. Vendég persze nem volt. Régi berendezésekkel és technikával dolgoztak, de így is sikert értem el. A forma megmaradt, csupán igazíttattam rajta.

Tovább


Regény: Babaház II. 1971 / 5. Az olvasás öröme

, 20 olvasás, Aevie , 5 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


Tegnap este még ismertem a betűket. Egymás mellett látva azokat, nyilvánvaló volt a jelentésük. Most be fogom bukni ezt a vizsgát, mert egyszerűen nem értem, mik ezek a fekete hangyák egymás mellett. Még a nevemet sem bírom ráírni a tesztlap tetejére. Nyilván eszembe jutna, hogy hívnak, de bent ragadtam.
Bent. El se hiszem, mi történt, hogy történt, és hogy voltam képes erre. El sem hiszem, hogy nem reszketek, és miért nem görcsöl az idegtől a gyomrom. A higgadtságom még inkább megrémiszt.

Tovább


Regény: Babaház II. 1971 / 4. Szép emlékek

, 25 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Nate


Tized annyiszor kérdezem meg, hogy jól van-e, mint amennyiszer valójában szeretném. De még így is sok, vagy legalábbis elég rondán néz rám, ahogy az állomás felé gyalogolunk. Pedig annyi mindent mondanék és kérdeznék ezen kívül is, de most még nem beszélhet.
A vonaton egymással szembe ülünk le. Én őt bámulom, ő az ablakot. Egyszer csak felém fordul, mire bepánikolva háttal az ülésnek csapódok.
- Ez hogy történt az arcoddal? - meresztem szemem a sebre, ami a szája alatt vöröslik.
Legyint és egy zsepibe fogja szájából a véres pamacsot, majd kidobja a vonat szemetesébe.

Tovább


Regény: A Paradicsomban(Első f. - 2. rész/ 2. részlet)

, 22 olvasás, Julia RedHood , 1 hozzászólás

Szerelem

A zuhogó esőben vezettem. Átkozott időjárás! Ledobtam gönceimet és kényelmesebb öltözékbe bújtam. A nappaliban pihenve begyújtottam egy szál cigarettát. Agyam relaxáló üzemmódra váltott. Amint a füstölni való elfogyott mellkasomban hamar buzgó ihlet ébredt. Akkor fogalmam sem volt arról mi táplálja e vágyat. Nem volt elegendő tehetségem föltárni a kényszer eredetét. Emberek, építmények, zenék és megannyi behatás, észveszejtő kábulatra volt szükség, melytől környezetem a semmibe hanyatlik s csupán az elmém táján barangolva létezem. A vászon hívogatta a kezemet s az ecset mozgását hivalkodó közönséges módon, akár egy szajha kuncsaftját túlhevülten.

Tovább


Regény: Babaház II. 1971 / 3. Égszakadás-földindulás

, 26 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

*


John


Vonzás – taszítás, összepillantás: fekete fénybogár szemek a bíbor virágzat alatt. Valami gyönyörűség, de nem hagyja, hogy nézzem.
Nem hagyja, hogy szóljak! Kibújik a levelek alól, karja körém fűződik és tökéletes a csókja. Ajka úgy bújik az enyémhez, mintha egészen eddig hiányzó része lett volna az enyémnek. Nyelve forró, íze koranyári esti pára.
Aprót rezzenve húzódok el, hogy gyönyörködhessek szépségében. Márvány bőr, mandula szemek, vékony, hosszú szemöldök, éles kontúrú arccsontok. De ismét megrezzen, közel hajol, arcát a nyakamba rejtve. Átölelem, és alig várom, hogy hozzá szóljak, de megelőz:
- Én is ember vagyok! Én is ember vagyok! - ismétli hátra dőlve, és ő is az arcomat fürkészi.

Tovább


Regény: Verőfényben 4. rész

, 14 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Hazafelé tartott csak úgy gyalogosan. Gyakran előfordult az nála, hogy kondiban tartsa magát. Felemelte a fejét, előre bocsátotta tekintetét, és feltűnt neki egy céltalanul ballagó, tizenhét-tizennyolc éves lány. Kopottas öltözetű, de gyönyörűséges fiatal hölgy. Minden kirakat előtt megállt, és különösen az elegáns női ruhadarabokat bámulta sokáig. Odalépett hozzá, s megkérdezte:
- Vársz valakit, leányom?
A kis neveletlen majdnem kinevette.

Tovább


Regény: Babaház II. 1971 / 2. Reszkető térdeink

, 23 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Ava


Marón karmazsin passiflora antioquiensis-függöny lóg a zárda kőfaláról. A golgotavirág fejek mint vértől tocsogó kezek laffognak erőtlenül a zöldezet között.
Mehetnék. Ma is mehetnék. Szabadulhatnék jó pár órára – ma éjjel is. De még sosem jártam kint. Félek a véres ujjaktól: mi van, ha utánam nyúlnak, berántanak a levelek közé, és holnaptól már az én kezem is köztük lóg majd?
A zárdakertben állok egyre reszkető térdekkel. A kora májusi szellő élőholttá mozgatja a fal kezeit. Felsikoltva fordulok meg. Nem megyek sehova. Ma sem.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 55
Regisztrált: 6
Kereső robot: 87
Összes: 148
Jelenlévők:
 · Alexos
 · evinternet
 · gszabo
 · Jade_Sarkany
 · Syringa
 · Tóth János Janus
 · Zsolti


Könyvajánló

KRAase:
Szilánkok



Brinkusz Gábor (KRAase): Szilánkok

Szilánkok… Valahogy mindig ez a szó jut eszembe, mikor elkészül egy írás, és szinte nem ismerve azt, visszagondolok születésének folyamatára. Mert...


Tovább...

Zeneajánló

Főnyeremény
Küldte: Jeji

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:116
· Bohózat:6
· Dal:1098
· Epigramma:11
· Esszé:185
· Ez+az:6336
· Haiku:1352
· Házi pályázat/ próza, novella:11
· Házi pályázat/ vers:14
· Jegyzet:1122
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:109
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:588
· Mese:680
· Novella:3811
· Próza:1973
· Prózavers:230
· Regény:1776
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:4
· Slam költészet:10
· Színmű:2
· Szonett:857
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:37
· Vers:63995

Zene


· Album:3
· Klipp:88
· Zene:166

Galéria


· Digitális grafikák:975
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:279
· Rajzok...:1779


Page generated in 0.2332 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz