Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

1864 alkotás (47 oldal, 40 alkotás/oldal)


Regény: Emiltől Millnek 2./2.

, 30 olvasás, Friedrich , 0 hozzászólás

Szerelem

2. Menekülj
(Folytatás)

Pár lépés. Tapostam a métereket, majd a végkimerültség elérte labaimban az izmokat, arcommal tompítottam az esést, FÁJT, az orrom vérezni kezdett. Úgy folyt le ajkaimhoz a vörös kín, ahogyan a forró viasz süti meg a bőrt. Élveztem! Éreztem, hogy már nem állíthat meg semmi. Fel, és tovább. Szeltem a pusztát, erővel harcoltam a nyilaló szúrás ellen testemben és magam előtt láttam Lindát. -Lépj! Mill! Ez a te utad!

Tovább


Regény: Emiltől Millnek 2.

, 33 olvasás, Friedrich , 0 hozzászólás

Szerelem

2. Menekülj

Nem hallottam semmit, megállás nélkül pumpált a szívem.. Pufbuff pubuff pubuff. A tüdőmet égette a kapkodott hideg levegő és torkom zihállt hogy még több oxigénhez jussak. A veled összenőtt környezetből nem könynű lelépni.. Futnod kell.. Hozzá akar kötni a rendszer és ha engedély nélkül távozol, abnormálisnak nyivánítanak.

Tovább


Regény: Emiltől Millnek 1./2.

, 47 olvasás, Friedrich , 0 hozzászólás

Szerelem

Reggel enyhe fejfájással ébredtem, persze meg lehet érteni, ha alig alszik három órát az ember, meglepően tettem félre mindennapi rutinom. Futottam.. reggel hat és futásnak eredt a lábam, még párásodott a levegő, alig szálingózott pár lélek az utcákon és a nap is csak fényt bocsájtott a világra. A park ahol eltemettem töredékeimet még ködben úszott, alig látszódott a hófehér macskakövekkel kirakott sétáló és színte láttam ahogy ásítozik az Öreg Platán.

Tovább


Regény: Emiltől Millnek 1.

, 50 olvasás, Friedrich , 0 hozzászólás

Szerelem

1. Mill


A fák lombjai árnyékot vetettek Fehérváros tiszta parkjára, a napfény is csak kristálycseppek alakjában osont be a zöld levelek között, én pedig loptam ebből a fényből. A nevem Emil és oly koszos lélekkel heverek az Öreg Platán tövében, hogy Fehérváros már kidobna magából, mint elfogadja ezt a tisztátalan gyermeket.

Tovább


Regény: A magisztrát - II. fejezet

, 132 olvasás, Sanus , 1 hozzászólás

Fantasy

– Engedd lejjebb a karodat – súgta az apja. A távolban valahol egy szalagos bagoly hívogatta a párját elhaló hanggal. – A tust pedig tedd kicsit feljebb a válladnak.
Clair úgy tette, ahogy az apja mondta. Lassan, ütemesen lélegzett, a tekintetét pedig egy pillanatra sem vette le a célpontról.
– Lazíts a karodon, ne feszüljön be a könyököd. Úgy. Jó lesz.

Tovább


Regény: A magisztrát (részlet)

, 138 olvasás, Sanus , 4 hozzászólás

Fantasy

– Viszlát, Mr. Royce! Jó utat! – mondta Darrell, azzal belelökte a hullát a folyóba. A férfi testén úgy feszült körben az átnedvesedő halványkék ing, akár egy buborék, majd szép lassan hömpölygött végig az apró folyóágon. Darrell feszült figyelemmel kísérte a holttestet, nehogy az fennakadjon egy sziklán valahol. Szerencsére Mr. Royce együttműködőbbnek bizonyult holtában, mint életében, úgyhogy szépen himbálódzott végig a sodrással, míg el nem tűnt Darrell szeme elől.

Tovább


Regény: Árnyék/Világ 3. részlet

, 149 olvasás, Wasicu , 1 hozzászólás

Kaland

– Nem kell velem jönni. Megleszek.
– Nem hiszlek el – morrant Daniel, aki az események hatására teljesen kijózanodott. – Ha már kórházba nem akarsz menni, legalább azt engedd, hogy ellássam a sebed.
– Én is el tudom látni.
– Meg a francokat, ide látom, hogy jó mélyre ment az a golyó.
Az indián zavarban volt, az este folyamán nem először. Eddigi élete során sosem fordult elő, hogy önként siettek volna a segítségére. Tagadhatatlanul jólesett, de nem tudott mit kezdeni vele.

Tovább



Regény: Árnyék/Világ 2. részlet

, 163 olvasás, Wasicu , 4 hozzászólás

Kaland

– Gyere el velem iszogatni holnap este.
– Francokat – mordult Sean. Úgy állította be az infúziót, hogy az operáció végéig egyenletesen csöpögjön.
Daniel vigyorgott. Módfelett kedvelték egymást az indiánnal, de persze ezt egyikük se mondta volna ki. Az állatorvos asszisztens fiú kezdetben nagyon zavarónak ítélte meg, hogy a „doki” lényegében csak akkor szól hozzá, ha nagyon muszáj, egyébként képes egész napokat teljes csendben tölteni. Rengeteg időbe telt, mire egyáltalán megtűrte a közelében, de még ekkor sem kommunikált.

Tovább




Regény: Árnyék/Világ 1.

, 169 olvasás, Wasicu , 3 hozzászólás

Kaland

Az éjszaka csendje megülte a tájat. Az a fajta, bársonyos nyári éjszaka volt, amit a férfi úgy szeretett, amely megnyugtatta, lecsendesítette a benne háborgó érzelmeket, egyszersmind kinyitotta a lelkét. Ilyenkor megnyugodott, és engedte magának, hogy emlékezzen. A fájdalmasabb részeket persze a mélyen belé égett önfegyelemmel keményen visszaparancsolta valahová hátra.

Tovább





Regény: A Nap mögöttünk kel fel 4.

, 246 olvasás, Aevie , 11 hozzászólás

Sors

Édesség

A hideg. A karácsonyoknak mégis... csak volt valami magából kiizzadt langyoskás párlata, ami még ha orrfacsaró alkoholbűzű is volt, mégsem volt még soha annyira hideg... semmi, mint ami itt – a karácsonytól messze - Dani bőrét harapta át egyre veszélyesebb fogakkal. Számtalan szobán tolták át őt, és a bűznél fájdalmasabbá vált a csontjait hasogató fagy. A sötét épp addig mélyült, míg agyában egyszerűen csak elfogytak a rémképek. Tudta, hiába képzeli apja fahasító baltáját a combcsontjába, a következő szoba még rettenetesebb lesz. Mindennél.

Tovább


Regény: A Nap mögöttünk kel fel 3.

, 325 olvasás, Aevie , 14 hozzászólás

Sors

A karácsony szaga

A kislány hátán reszketve pattogtak a koszos hullámok, ahogy ugrált az emberek között. Kabátja inkább csupán vékony pulóver, toldozott-foltozott kapucnival, bőre vörös foltos az iramtól – Dani minden részletet próbált megfigyelni a gyermeken, ahogy követte a lány vad irányváltásait. Ő sokkal ügyesebb volt, mint a suta rendőrök: azok inkább csak az ünneplő tömeget döntögették hatalmas testükkel.

Tovább


Regény: A Nap mögöttünk kel fel 2.

, 282 olvasás, Aevie , 5 hozzászólás

Sors

A képmutatás ünnepe

Dani azt sem tudta hirtelen, hova rántsa a fejét, ugyanis egy időben repült felé valami csillogós girland, aztán az a manólány majdnem kiverte a szemét az óriási cukorpálcájával – próbált kiutat találni a karácsonyi vásárt ellepő tömeg özönéből, de fogalma sem volt, merre ritkul. És a szüleitől sem távolodhatott el csak úgy, büntetlenül. Nem mintha aggódtak volna érte, nem úgy a lelki fejlődéséért. Lelki fejlődés: a szülei kedvenc mantrája.

Tovább


Regény: A Nap mögöttünk kel fel 1.

, 332 olvasás, Aevie , 10 hozzászólás

Sors

Prológus

Műtőasztal volt előbb vagy ember?

„A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt és Isten Lelke lebegett a vizek fölött. ” *


Megjegyzés: * Genesis 1: 2

Tovább


Regény: Babaház X. 1988. / 2. Liliomok és tiprók

, 259 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


A tópart. Ilyen kéknek még nem is láttam semmit, nemhogy az eget. Mély lilába mártott királykék fodrok, melyek hasa a barna vízbe csüng. Súlyos az ég, nehezen lélegzem ránk nyomott párája alatt. Pedig mennyi minden van feljebb, a könnyed, gomolymentes égbolton, és még magasabban, amit kezelni kellene.
– Hát, ismét itt vagyunk – szólal meg mellettem Nate. El is felejtettem, hogy ő is itt van, vagy talán azt, hogy én. Döbbenten fordulok felé.

Tovább


Regény: Babaház X. 1988. / 1. Alapos lecke

, 289 olvasás, Aevie , 16 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Nate


Scott fékcsikorgatva fordul meg, felkavarva az út menti tölgyek színes avarját. Nincs értelme utánafutnom, vissza a Buick-omért pedig azért nem, mert a húgomat menten az árokba dönti az épp feltámadó, késő délutáni szél. Nem hagyhatom itt, valami történt vele, és fontosabb a következményével törődnöm, mint kivernem az okát az öcsémből. Ráadásul John sem érkezett még meg.

Tovább


Regény: Babaház IX. 2006. / 5. A csöndben elosonók

, 233 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


Eltévedtünk. Délibábokat kergettünk a sivatagon át. Embertelen hőség forralta agyunkat, már sosem derül ki, hogy az út menti kápolna valós volt-e, vagy csak hallucináció. Nem értük el. Volt, hogy siettünk, lélekszakadva rohantunk az életünkért futva, majd kietlen vánszorgásba csillapodott a lelkesedés. Sehol sem találtuk Dee-t.

Tovább


Regény: Babaház IX. 2006 / 4. Valaki porig ég

, 272 olvasás, Aevie , 13 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


A fájdalom fénysebességgel tépi szét minden rétegem, mikkel az idő felöltöztetett. Pőreségem sem elég neki, olyan, mint egy férges parazita, örökké éhezik arra, mi romlani kezdett bennem. Vasfogak marnak bőrömbe, de sosem lesz vége. Nem bírnak elrágni, szakadozásig nyújtogatnak. Vér szóródik a torkomból, felkarmolja a sok sikoly.

Tovább


Regény: Babaház IX. 2006 / 3. A jól kikövezett vérkút

, 288 olvasás, Aevie , 9 hozzászólás

Felnőtteknek


*


John


Először a fogaim potyogtak ki a számból, még gyűjtöttem őket a markomban, aztán arra gondoltam: ez úgyis csak rémálom, ha ébredek, minden a régi lesz.
Elszórtam azokat, aztán egyszerűen csak hagytam, hogy a bőröm leváljon a kötőszövetemről, nem fájt. Pedig az izmaim bomlani kezdenek a lángra gyulladt manchineel fa fekete füstjétől.

Tovább


Regény: Babaház IX. 2006 / 2. Vérhó

, 248 olvasás, Aevie , 5 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Scott


Miután elfújtam az utolsó lángot is, olyan vaksötét telepedik rám, amit még soha életemben nem tapasztaltam. Valami csak vibrált az Inferno legsötétebb sarkaiban, ha épp más nem is, de vészfényével a mellékfolyosók falain a menekülő piktogram. Most semmi. Úgy botladozok, mint akinek újra kell tanulnia a járást. Jó pár zakózás után sokkal óvatosabb vagyok, combmagasságban tapogatózok előre, csak aztán lépek.

Tovább


Regény: Tabitha Parancsnok - A Csillagberek titkai

, 241 olvasás, kicsiari , 6 hozzászólás

Kaland

Első fejezet - Az első nap

Kinyitottam a szemem. A nap első sugarai fényes sávokat húztak az arcomon. Mint mindig, a hajam most is tele ment szalmával. Sokáig tart majd ismét kifésülni. De nem bánom. Teljesen megéri. Nincs ahhoz fogható érzés, mint mikor a lovaimmal alhatok együtt az istállóban. Most is mindent úgy csináltam, ahogyan eddig. Kivittem a vékony, fekete matracomat, és lefektettem Big Boy boxába.

Tovább


Regény: Babaház IX. 2006. / 1. A fájó erdő

, 347 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


Minél inkább vágyom a halált, annál hamarabb jövök rá, még élek. Hiába szorítom egymáshoz ajkam, és koncentrálok a sötétre – mást azon kívül nem is látok –, a halál csak nem harapja át a torkom. És mint sokszor már, most is a külvilág vesz ölébe, óv, míg alszom, dajkál, szeret… John-nak itt kellene lennie!
A forró érzéstől úgy lélegzem fel, mint újonnan megszületett, ha elsőt lélegzik. Fájt. Hó volt, hideg és nem a halál, vagy talán mégis: Ava. Arcom kezeiből font bölcsőben. A szemébe nézni maga a rettenet, ám mégis az ő ujjai reszketnek az én bőrömön.

Tovább


Regény: Babaház VIII. 1980 / 5. Kikelet

, 258 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Nate


A negyven napig hulló hó mindent belepett. Elnyomta a fényt, engem úgy, hogy a vegetáción kívül nem sok hasznom volt. A napok a mélyben teltek, hat lábbal a hatalmasodó hótömeg alatt. Kulcsra zártam most is a lakást, melynek falai elnémulva bámultak vissza minden reggelen, amikor elmentem, és este ugyanúgy, ha hazaérkeztem. Még ha kérdezték volna sem tudtam volna válaszolni nekik – hol vannak a többiek? –, csak a levegővételre volt erőm, és hogy minden nap bemenjek John-hoz a kórházba.

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - XV. fejezet: Halott óriás

, 259 olvasás, Nandus_Germanus , 1 hozzászólás

Felnőtteknek

1726 októbere

XV. fejezet: Halott óriás


Viking hosszúhajó baljós árnyéka vetült a Balti tenger szokatlanul hideg, jeges vizeire azon az október végi délutánon. Vitorlák nem lengedeztek fém alkatrészekkel megtűzdelt fedélzetén, ám acélkéményei valósággal okádták magukból a gőzt és a füstöt, amitől úgy festett, mintha maga Surtr vezetne tűzóriásokat a világ ellen, miközben tüzes kardjaik felforralják a tengert.

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - XIV. fejezet: Agamede

, 280 olvasás, Nandus_Germanus , 4 hozzászólás

Fantasy

XIV. fejezet: Agamede

Köpenyes alak lopakodott a város legszűkebb sikátorainak egyikében, a leprások és száműzöttek negyedében, ahová épeszű kívülálló semmilyen körülmények között nem tenné be a lábát.
Késő este volt, a legközelebbi templomtorony már negyed órája elütötte a tizenegyet, ezért a környék kihalt volt, csak a patkányok viszálya, és a rájuk vadászó fenevadak szöszmötölése hallatszott némelyik utcasarkon. A sikátorok nem voltak teljesen sötétek, a sápadt hold gonoszan hunyorgott a felhős égbolt szakadt dunyhája mögül.

Tovább


Regény: Csokoládé / Vic's 6 (Reménykedő rohanók)

, 327 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Szerelem

Dorian, a szép, a sármos

Talán mégis rossz helyen vagyok. Nem találom, amit keresek. Túl keserű a likőr, kiszárítja ajkam. És nincs mellé valódi orvosi gyökér, vagy bármi, ami igazi. A szemekről ismerem fel, és az élet végét is. A halál itt mint egy járvány, mindenkit megfertőzött.
Nézem őket, és azt hiszik, látják egymás lelkét. Nem tudom, mit néznek, de amit látnak, az csupán egy nagyon távoli fénygolyó visszatükröződött csillanásai. Többszörös reflekszió, és mint olyan, teljesen kifordított torzulás.

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - XIII. fejezet: Egy jó ember mosolya

, 285 olvasás, Nandus_Germanus , 8 hozzászólás

Fantasy

XIII. fejezet: Egy jó ember mosolya

Cyprian kettős érzéssel egyezett bele Aelius ajánlatába. Egyrészt örült, hogy tévedett, és a férfi, akit elfogott, talán mégsem menthetetlen, hisz nem saját érdek, hanem valamiféle erkölcsi küldetés hajszolta a törvényszegésre, másrészt viszont kínozta az esküszegés bűne. Egy justitius számára a kötelesség elmulasztása egyenlő a kárhozattal. Ha kiderül, puszta létezése is kérdésessé válik, hiszen ez a tisztség egyet jelent Róma létével.

Tovább


Regény: Csokoládé Vic's 5 (Bűnözők)

, 302 olvasás, Aevie , 6 hozzászólás

Szerelem

Kiwi bilincsben

Van különbség a megbénulás és lebilincselés között? És számítanak bármit az okok?
Kéz a kézhez, láb a lábhoz – válok eggyé a fényes, csokoládészínűre festett székkel. Ha hirtelen kell válaszolni, mindig hazudunk: van különbség, és az okokat fel kell kutatni. De nem akarom, hogy Zick hazudjon nekem. Talán ez az ok, ami némasággal láncol a székhez.
- Hm. – A hangja lekapcsolja csuklómról az aggodalom béklyóit. De nem folytatja, csak lenyelt egy falatot. A zöld téglalapocska vajon mi? Ánizs?

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - XII. fejezet: Különös túlélések

, 269 olvasás, Nandus_Germanus , 1 hozzászólás

Fantasy

XII. fejezet: Különös túlélések

Tisziba dühtől vöröslő arccal állt az egykori főváros, Kuarszak főterén, a kun fejedelem fehér márvánnyal és aranylemezekkel borított palotája előtt. Lerítt róla a gyűlölet, amivel végignézett a kapukat őrző katonákon, akik festett szarvasbőr köntösben és buggyos lenvászon nadrágban, fejükön rókaprémmel övezett, szegecselt bőrsüvegben teljesítettek szolgálatot. Hosszú puskáikat jobb oldalukon tartva, márványszobor merevségével vetekedve álltak, és a legkevésbé sem vendégszerető pillantásokkal fogadták érkezését. A fejfedőjük hegyét borító, aranyozott süvegcsúcstól úgy festettek, mintha túlméretezett, díszes gyertyák lennének, izzó kanóccal fejükön.

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - XI. fejezet: Együttérzés

, 278 olvasás, Nandus_Germanus , 3 hozzászólás

Fantasy

XI. fejezet: Együttérzés

Lovak patájának ütemes csattogására ébredtek mindhárman, egy széltől védett mélyedésben, amit sűrű fák sora, és tüskés bozót takart. Fogvatartójuk igyekezett mindent elkövetni, hogy jól elrejtse őket a kíváncsi tekintetek elől. Éjszakánként a kocsihoz láncolta a különös párost, így a zajokat hallva csak a justitius kúszhatott fel a meredek domboldalon.
A férfi már az első hangokra felkapta fejét, így időben, a lombok biztonságos takarásából figyelhette meg az eseményt.

Tovább


Regény: Csokoládé / Vic's 4 (Radioaktív)

, 274 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Szerelem

Dorian, a férfi, aki szereti az eső illatát

Még nem megyek be, kellemes az este, és bőven van nézelődnivalóm idekint. Kisebb-nagyobb csoportokban tolják egymást át az ajtón, legalább akkora tülekedéssel, mintha az égből radioaktív eső hullna. Be-be-beee… Mindegy, csak össze legyenek zsúfolva ott, ahol minden történik, mármint ahogy ők gondolják.
A csapóajtó édes füstöt pöfög az utcára, akárhányszor csak nyitják, és a kiáramló tömény szag keserűbbé keveri az esőtől ázott aszfalt illatát.

Tovább


Regény: Csokoládé / Vic's 3 (Sikoltók)

, 259 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Szerelem

Zick, a fiú, aki még sosem félt a haláltól

Sosem értettem, miért késik mindig. Legtöbbször türelmesen vártam, cigiztem a kortynyi espresso mellé. Egyszer aztán visszamentem érte. Olyan volt, mintha két kis karjával próbálta volna leverni vad vihar magassá hergelt hullámait. Szíve halk dobbanásai jelzőtűz a mindent elsöprő hurrikán kellős közepén, ha forgalmat irányít… Életveszély. Ilyenkor harcolt a leghevesebben. A legelszántabban akkor, amikor az idő is ellene fordult. Úgy küszködött, mintha a holnap sosem jönne el.

Tovább


Regény: Csokoládé / Vic's secret 2 (Ha meghal a Nap)

, 335 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Szerelem

A lány: Kiwi

- Tudom, hogy kit keresel – szólal meg.
Olyan hosszú ideig tartott köztünk a csend, hogy el is felejtettem, mellettem áll. Eggyé ölelt minket a Nap fuldoklása. Hipnotizáló, gonosz mágia a Ház előtti tavon pettyeződő, szépia aranyhíd. Minél szebb, annál aljasabb. Mindig kiráz a hideg, ha a CoRoT7b exobolygóra gondolok, ahol a Nap sosem megy le. Rettenetes lehet a végtelen fény!
Kicsit azért enyhítik rosszullétemet az ablakok miniatűr hibái, van néhány koszfolt rajtuk, holtra csapódott madártetemdarabok, amelyek felébresztenek esténként a mindenkori transzból: ez nem a valóság… Csupán mímelt lenyomata annak.

Tovább


Regény: Csokoládé / Vic's secret 1 (Prológus)

, 376 olvasás, Aevie , 8 hozzászólás

Szerelem

A lány, aki érzelmeket evett

Alattam száz méter, két karom oldalán további ezer. Testem kereszt a semmiben, tejüveg híd tartja alul, felül több ezer prizmaablak csapkod egymás szavába vágva. Fröcsögnek. A mélység párás átka lehet az, mit az égbolt szilánkokként szít pórusaimba. Úgy fáj, mint haldokló csillagoknak a ragyogás - én kísérem ki őket utolsó útjukra a hetedik szféra fölé, ahonnan Isten országa csupán bábjáték-komédia. Innen én irányítok.

Tovább


Regény: Karmazsin végzet - X. fejezet: Kegyetlen igazság

, 348 olvasás, Nandus_Germanus , 4 hozzászólás

Fantasy

X. fejezet: Kegyetlen igazság

A sűrűn lakott dél-keleti országrészben Aelius és a fiú gyorsan haladt előre. Naponta húsz-harminc mérföldet tettek meg, és ez idő alatt sikerült elkerülniük a szlávok figyelmét. Mivel gyalogszerrel jártak, a helyiek számára úgy tűnhetett, valójában szegény zarándokokról van szó, hiszen augusztusban sokan tettek meg nagy utat e célból.
Augusztus tizenötödike, vagyis Nagyboldogasszony napja ehhez képest egész máshogy telt.

Tovább


Beszélgetés



SmileSadBig grinClownCool...Tongue...SunglassesSmokinBabyEek...CryingEmbrassed...Beach ChairSarcastic...LoLPicnicTastyWink2Yawn...VerysadEatingKirályDevil2Hi...QuestionMailBaby BoyReadTombstoneSmiley balloonCsigaSzívVirágBowlingNono!GyagyaLábnyomSörKukucsNonoHolyByeÁáááááá!ImaSzerelmesGondolkodomAllahTapsOh! My God!LolIdegbetegAngyalOlvasKávéBaby GirlHelloSzerelemNem tudomHappypápá...TáncFej-törõTapsLibikóka... mondjuk :)GépelekPunkLolAngardAlszomHallgatokNonoDanceZenebolondBólogatNyúlNyúlSétaSzámítógépgyilkosÖlelésFalnak megy...AlszikUgrálóKoccintósAngyalLáncfûrészesComputerUdvaribolondCookColdKirályDobosTévénézõSprintTeknõs...Csírke-fogóAlszikShockedSírósSírósTelefonosEsõfelhõMeditáló......ÖlelésRózsaNapocska 1Napocska 2CsillagSzakácsFace-matrixCsoport.........Szellem......Kalózrosesmile..................Bravo!Szülinapi gyertyaTábortüzEgy csésze kávéKávézás 1Kávézás 1Kávézás a gép elõttRejtõzködõKézfogásPartyBirthDayTorta1Torta2Party 2Dog KissKávéKávéKissesKissesFlowerFlowerSmiley loveSpring

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Zobri


Könyvajánló

Marossy József:
Leszakadtok



Marossy József: Leszakadtok

Egy sokrétű, szándékaim szerint színes verseskötettel kívánom szórakoztatni olvasóimat.
Boldog vagyok, mert adhatok magamból valamit.


Tovább...

Zeneajánló

NaftaZ: Más Utakon
Küldte: soulkeeper

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Kategóriák


Page generated in 0.093 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz