Irodalom címke lapozgató...
8816 alkotás (221 oldal, 40 alkotás/oldal)
Próza: Reggeli naplótöredék odabentről
2024-03-16 06:05:05,
11 olvasás,
Tristan Kekovian
,
Kopognak az ajtón, az ébresztős az, 6: 30 van, neszezve, forgolódva ébredek. Most már bátortalanul kezd világosodni az ég, a komor téli éjszakákat követően, mikor kinyílnak a szemeim, és már nem riadtan pattannak fel, mint a munkásszállón a nyomasztó és élettelen koromsötétben, mielőtt újra egy úgynevezett, nagybetűs Házba kerültem volna újra, így öt év megúszás után, mert nem találtam már más menedéket sem önmagam elől, sem a legutolsó, kis híján végzetes következményekkel járó ámokfutásom következményei elől.
|
Tovább
Próza: Kényszerzubbony
2024-03-15 11:05:04,
55 olvasás,
Aevie
,
1.
Ötvenöt éves vagyok, és harminc év után végre megszabadultam a férjemtől. Volt idő, amikor a szívem sem dobogott, ha ő nem volt a közelemben. Kedves volt, jó munkásember szilárd erkölcsökkel. Magas, erős termetű, és elég jóképű is. Bár ne lett volna ennyire főnyeremény! Az évek során sajnos minden, ami szerethetővé tette, elveszett. Agresszív lett, vert engem és a fiúkat is. Késő éjbe nyúlóan tivornyázott a haverokkal. Az évek sorvadásával úgy összeszokott az iszákos társasággal, hogy kimaradozásai mindennapossá váltak. És minden ebből következő, undorító állapot szokásossá vált. Az én szokásommá is.
|
Tovább
Próza: Az áramszünet
2024-03-11 07:05:05,
49 olvasás,
Aevie
,
A félig nyitott ablakon esőillat áramlott be magával hozva a délutáni csúcsforgalom zaját. A sikamlós beton befüstölt, ázott szaga a szoba közepe felé lengve engedett fej fájdító aromájából, és meghagyta önmagát mint frissítő áramlat.
Sötétedett. A lemenő Nap erős vajszínű sávokat hagyott az égen, melyek éles kontrasztban húzódtak a belvárosi est sötétkékjével. Az utcán dugó. Az autók színes forgataga kelletlen tűrte a közlekedési lámpák alatti araszolgatást. Valami akkor hirtelen megszakította e monoton rendszert. Vaksötét lett. A félig nyitott ablak már nem verte vissza az utca fényeit. Egyszerre lett fekete a kint és a bent is.
|
Tovább
Próza: Gmail-ban felejtve
2024-03-09 07:05:05,
33 olvasás,
nyilas
,
A zuhanyrózsából áramló víz csobogása adott ihletet a töprengéshez, miközben kezdtem megszabadítani testem a piszoktól és az elhalt hámsejtjeitől, beugrott pár szó, megállíthatatlan gondolatfolyam lepte el az agysejtjeim, ahogy a képzelet fényéveket bejár pillanatok alatt, megjegyzem: miként a szó elszáll. Jó lenne megörökíteni, lejegyezni, a vízfüggöny alatt persze lehetetlen, így marad a foghíjas emlékezet.... A számítógépbe pöntyögés rutinom esetlenségével kicsit bosszantó. Esetenként papírra írok egy-egy mondatot, bár egyre ritkábban, mivel később reménytelen kibogozni, mintha kódolt szöveget kellene megfejtenem. Kiteljesedik, felszabadul-e az Én? A gondolkodás korlátai
|
Tovább
2024-03-03 12:05:03,
29 olvasás,
,
Szerző: A próba
– Aki kiállja ezt a próbát, jó eséllyel az Elíziumi mezőkre jut – kezdte mondandóját a falu új plébánosa, miközben jelentőségteljesen végigpillantott a templom széksorait csaknem teljesen megtöltő embereken. – Íme a próba két záloga – emelt fel a pulpituson álló asztalról két vezetéket, melyeknek ki voltak bontva a látható végeik. – Az egyik csatlakoztatva van konnektorba, a másik nincs. A próbatevőnek annyi a dolga, ahogy én, megemeli a vezetékeket, aztán lehunyja a szemét. Ha elég erős a hite, érezni fogja melyik nincs csatlakoztatva. Isten megsúgja neki szavak nélkül.
Megjegyzés: Köszönet Aevienek, hogy elindította ez a játékot, mert szinte biztos, hogy nélküle nem jutott volna az eszembe ez a novella. Úgy gondolom, így kapcsolódnak a „dolgok” a világban, mert mindannyian az egység részei vagyunk.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 13. rész
2024-03-02 10:05:06,
32 olvasás,
Sutyi
,
Azon az őszelőn az apja agyvérzést kapott.
Ez volt első, így egyáltalán nem ismerték fel a tünetekről a betegségét.
Éppen hazatért az iskolából, amikor meglátta az apját a pékség előtti gangon egy sámlin ülve falfehéren.
– Borzasztóan fáj a fejem - motyogta alig érthetően.
Akkorra már az orvos hívta a mentőket, s a megyei kórházba szállították.
|
Tovább
2024-02-29 12:05:04,
28 olvasás,
,
Szerző: I. ultraVIOLA
1. Vörös Tanár Úr
Nem szerettem, ha késik a tanár. Az osztály nemhogy halkult volna a másodpercek elteltével, az utcára is kihallatszott már a tombolásuk. Ilyenkor már azt sem vette észre a többség, ha egy felnőtt végigsiet a sorok között.
A többieket figyeltem, ahogy ugrálnak a padokon, és az igazgatónőt, aki nem is próbálja csitítani a hangzavart, egyszerűen csak láthatóvá teszi magát a tábla és a tanári asztal között. Csak áll ott komor dauertincsekkel a fején, bézs kosztümkabátban. Hatásos. Kivárja a káoszt. Míg mindenki kezdi nyugalomba kényszeríteni magát a széken és az igazgatónőre tapasztani a tekintetét, az enyémet elvonja a nyitva hagyott tanteremajtó.
|
Tovább
Próza: Egy el nem küldött levél I.
2024-02-29 06:05:03,
24 olvasás,
Tristan Kekovian
,
„Kellesz te még, vijjogni, mint a vércse,
nem kérdeni, szabad-e, nem szabad,
sosem kímélni a könnyet se, vért se,
a semmibe rikoltani szavad,
|
Tovább
Próza: Meztelenbe mártott lakmusz
2024-02-28 09:05:04,
39 olvasás,
arttur
,
De most még meztelenebb, túl meztelen ahhoz, hogy megjelenhessék, látható vagy érzékelhető legyen. Hangulatok ölelik körül, ezekből lehet következtetni lényére. De hogy megismerhető legyen, hogy hozzá lehessen jutni, át lehessen ölelni, birtokba venni, fel kell tárni, előhívni, megfesteni meztelenségét csak hangulatokkal lehet. Ha nagyon akarja őt az ember, mert nagyon nagy szüksége van rá, akkor nem sikerül. Ilyenkor a negatívja jön elő, fehér-fekete. Kiszínesedése is csak előhang, mert tapintás el nem éri. Mégis, ilyen formájában, túlcsordulva burkán, meg tudja tenni, amire vágysz, megsimogat. Talán a kiegyezhetőség, a megbékélés kedvéért, nem lehet tudni.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 12. rész
2024-02-27 09:05:05,
54 olvasás,
Sutyi
,
Reggel, amint kilépett a gangra, a pékség ajtaja nyitva volt.
A levegőben frissen sült kenyér illata terjengett, a szokásos fullasztó meleggel együtt, melyet az udvar felől beáramló friss, reggeli levegő igyekezett kiűzni.
Az ajtóban megtorpant, és ki tudja hányadszor nézte végig gyermeki kíváncsisággal, amint apja hozzákészülődik a reggelijéhez. Félrehúzva hosszú fehér kötényét, benyúlt a vászonnadrágja zsebébe, s kivette a bugylibicskát, amelyet mindig magánál hordott. Lekanyarította az egyik kenyér csücskét, s ráhelyezte egy tányérra, melyen már elő volt készítve egy fej vöröshagyma, s egy tekintélyes darab sózott hasaalja szalonna. Ez utóbbiból mindig lógott egy táblával madzagon, a spájz mennyezetéről csüngő farúdon, a füstölt kolbászok mellett. Disznóvágáskor az apja saját kezűleg sózta le a kedvencét a fateknőben, s amíg tartott minden reggel ez volt a reggelije.
|
Tovább
2024-02-25 12:10:08,
43 olvasás,
,
Szerző: Az örök és a kis fehér fóka
Az örök a megint elcsellengett időt kereste, de nem találta. Az öröknek akkor volt szüksége az időre, amikor önmagát szerette volna látni. De az időben nem talált egy akkora állótükörre, melyben megláthatta volna a teljes alakját. Olyan terjedelmű idő, mely állótükörként vissza tudta volna tükrözni őt teljes valójában, nem létezett. Csak a tagjait láthatta a létező időben visszatükröződni. Az időnek nem tetszett ez a tükörszerep, hogy ez a nagy mafla, bamba örök egyre csak bámulja magát benne.
Az örök nem tudta, hogy a hozzá képest parányi idő vissza ugyan nem tudja tükrözni egészen, de teljes rálátása van rá. És talált az örökben olyan tulajdonságokat, melyeket nem szeretett, sőt kimondotta utált. Ezért, ha csak egy mód volt rá, elcsellengett. Szóval nagyon nem voltak jó viszonyban.
|
Tovább
Ez+az: Mert írni kell 3-4
2024-02-25 08:05:04,
36 olvasás,
nyilas
,
PartiCsóka: táncpartner és egyéb.
TollForgató: nyugtalan alvású, párnáját forgató személy.
IrÓdalmár: írónak szentelt zenemű, dal.
|
Tovább
2024-02-24 12:05:04,
55 olvasás,
,
Szerző: Az angyalok soha nem álmodnak
Ott, ahonnan származunk, álmodba szenderedem, így, egyre ismeretlenebbül, végérvényesen és feltárhatatlanul. Álmunkban a bölcsek és a virágok eltűnnek nélkülünk, de itt, ahol még valós vagy, de már túl a fogalmi jelenen, mégis létezünk, bár a szavak lassan elvesztik fogalmi lényegüket, viharos áramlást keltve. Ez a mi pazarlásunk a csillagszelek miatt, mert mindent, amink volt, keresztre feszítettek. Maradt a nem-választás lehetősége, az értelmezett szabadság, a permanens szubjektív gondolkodás, mint a nyelv uralkodó ereje, a racionális gondolkodás követelményei által leigázva.
|
Tovább
Próza: Istengyermek - Szerepcsere
2024-02-20 06:05:04,
50 olvasás,
Déness
,
– Anya, meddig tart még a háború? – kérdezte Andi, az ötéves kislány.
– Azt csak a Jóisten tudja – felelte Anna, az édesanyja, miközben az ég felé pillantott.
– Akkor megkérdem tőle – felelte a csöppség, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna, és néhány pillanat múlva máris mondta a választ.
|
Tovább
Ez+az: (vak)cina
2024-02-16 09:05:05,
36 olvasás,
arttur
,
pásztorok
falkában támadják
a nyájat
steril
farkasok
oltanak
vérbe
|
Tovább
Próza: Írunk - vallomás az irodalomról
2024-02-15 10:05:05,
65 olvasás,
Kankalin
,
Írunk. Elvonulok a másik sarokba, belemerülök a gondolataimba, mert akadnak, bármennyire azt mondtam neked pár perccel ezelőtt, hogy ma nem vagyok irodalmár kedvemben. Nem találom a helyem, amióta azt kaptam, hogy haszontalan dolgokról fecsegek, mert ugyan szépek a verseim, de a jelenlegi világhelyzetben nem erre kellene pocsékolnom az értékes szavakat, hanem csupa hasznos, közéleti eszmefuttatásra, véleménynyilvánításra, buzdításra vagy odamondogatásra. Elment a kedvem emiatt, hiszen egyetlen ilyen versem van és egy prózám, mely felháborodásom, hirtelen felindulásom eredményeként született.
|
Tovább
Ez+az: a szél ma
2024-02-14 06:05:04,
32 olvasás,
arttur
,
a szél ma
féktelen
bekeményít
önmagában rapszodikusan zúgatja
a fákat
|
Tovább
Próza: Valamit tenni kell vele
2024-02-12 06:05:05,
35 olvasás,
arttur
,
Ha emocionálisan próbálod kihordani, nem megy, elkedvetlenedsz. Képére költöd - azt már nem szereti. Jobban szeretne téged elkölteni, magára, megszokta.
|
Tovább
2024-02-06 07:05:04,
48 olvasás,
arttur
,
ledobott kesztyű
s egy golyóstoll
vannak ugyan
még használatos
eszközök ott
mint laptop és
kényelmes papucs
|
Tovább
Próza: Isten, Yoda és a lehetetlen küldetés
2024-02-05 06:05:03,
40 olvasás,
Déness
,
Kíváncsi vagy A HOSSZÚ ÉLET TITKÁRA?
Ötven év múlva elárulom, hiszen most még nem tudnám a szavaimat a múló idővel alátámasztani.
|
Tovább
2024-02-04 09:05:03,
30 olvasás,
Aevie
,
(Annának)
Követtem őt. Már nem emlékszem, nyár volt-e; de forró, a testnek mégis jól eső, vagy fanyar ősz délután, langyos, bár az is lehet, hogy épp télből ébredtünk, és csupán fény fogta csak vállunkat.
A minden közepén voltunk vagy talán épp a semmi széle felé kísértem. Énekelt. Próbáltam lekottázni, de szemem újra csak őt kutatta. Tudtam, eltévedek nélküle.
|
Tovább
Próza: Megtörténhet
2024-02-04 06:05:04,
29 olvasás,
arttur
,
Az életben megtörténhet, hogy többet mérsz ki magadra, mint a sors és elviselhetőség. Amíg magad vagy. De mégse lehet tudni, igazán ki vált sorsoddá így, hisz amid van, valljuk be, az klinikai élet... Talán már te is látod, gondolataid megfestett vírusok. Ahogy akartad, föléjük kerültél, mivel már nem egyezhettél bele, hogy érzelmeid diktálják. Azt hitted, képes vagy érzelmeidet diktálni, megnyerted az elválasztás adományát, s megtörténik a kiegyenlítődés. De nem értetted meg a felszabadulásod lényegét: a kiegyenlítődés még most sem rajtad múlik. Benned kel, de nem a tied. Megint csak entitás eszközévé váltál, csak föléd került.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 11. rész
2024-01-31 10:05:05,
69 olvasás,
Sutyi
,
Az ősz észrevétlenül szökött be a faluba. A természet ereje lankadóban volt. Nem sütött olyan égetően a nap, bágyadt sugarai jólesően simogattak. Az eső sem volt már olyan vehemens, dörgés villámlás követte fergeteges vízözön, csak komótosan esegető.
A fák lassan kivetkőztek harsányzöld nyári öltözetükből, a mezőn sem ringtak már az enyhe szellőben ezerszínű vadvirágok.
Cseppet sem búsult emiatt, hiszen minden évszaknak megvoltak a maga örömei, az ősznek különösen.
|
Tovább
Próza: Van egy Angyal
2024-01-30 06:05:03,
60 olvasás,
Kankalin
,
Fondorlatos. Nem hagy békén, hogy nekem írnom kell, fogjak hozzá sürgősen – mintha olyan egyszerű lenne, mint a levegővétel. Tegnap is, mire észbe kaptam, kiadta a feladatot, de én – jó szokásomhoz híven – próbáltam kibúvókat keresni.
– Valami fék működik bennem, visszahúz, nem enged utat törni a szavaknak, bent rekednek, és beszáradt az összes tollam is, így nehéz lesz – közöltem vele látszólag lehangoltan, pedig belül vigyorogtam, élveztem a helyzetet. Persze ő mindenre talál megoldást, hamar kiderült, hogy erre is. Ma hajnalban arra eszméltem, hogy valaki áll az ágyam mellett, tűnődve szemlélget. Először megrémültem, de amint kidörzsöltem szememből az álmot, felismertem Angyalomat, egyáltalán nem lepett meg, hogy megjelent, hiszen nem hagy magamra, éjjel-nappal érezteti jelenlétét, csak úgy teszek, mint aki nem vesz róla tudomást, homokba dugott fejjel kényelmesebb az élet.
|
Tovább
Ez+az: Mese Alfonztól 8:25-ig
2024-01-21 07:05:04,
34 olvasás,
farao
,
Alfonz végül is beadta derekát, de az aki átvette annak is földig érő szakálla volt s ráadásul kender…
És utána jött a hétfejű sárkány, kinek neve nincsen… s mondta, hogy nyám-nyám kincsem...
|
Tovább
2024-01-18 09:05:04,
35 olvasás,
mincmate
,
Talán soha nem lesz könnyebb.
Talán máskor kellett volna megismernem téged,
Hozzám dobott a sors, hogy lelkünk örökre együtt járjon.
Megálmodtam a jövőnket, minden nehezével,
Mára már a keserves múlt fekszik lelkemen.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 10. rész
2024-01-16 10:05:04,
85 olvasás,
Sutyi
,
A sámlin kucorgott a kemence ajtaja előtt, és figyelte, amint az apja kihúzza az elhamvadt fahasábok maradékát az ajtónyílásba, s a piszkavassal megtámasztva egy méretes kenyérlángost helyez a még itt-ott parázsló hamu elé.
Hajnal volt, de a nyári nap még ilyenkor sem adott némi enyhet, s alig-alig lehetett kibírni a kemencéből kiáramló hőséget. A hóka színű lángost hamarosan barnás foltok tarkították. Az apja egy hirtelen mozdulattal a kemence melletti deszkapallóra dobta és a nyeles kefével lesöpörte róla a hamut. Még alig hűlt ki, kettétépte és az egyik felét odanyújtotta neki.
Szaladt a spájzba és a zsírosbödönből megkente kacsazsírral.
|
Tovább
2024-01-09 06:05:06,
54 olvasás,
Denes
,
Semmi sem végtelen.
Két part között az ürességnek
is medre van.
Néha csendesen folyik benne,
máskor iramodik az idő,
mintha vénasszonyok emlékezete volna,
egy olyan folyószakasz,
melyet köpködő kubikosok
leszabályozni készülnek a főágról,
|
Tovább
Próza: Asszonysorsok - Terike
2024-01-06 09:05:05,
63 olvasás,
Sutyi
,
Vénasszonyok nyara van. Fullasztó, páratelt hőség. A nyár zivataros volt, s most is lóg az eső lába.
A konyhában állok a tűzhely előtt, az öntöttvas serpenyőben lecsót kevergetve.
Kolbásztökös lecsót!
|
Tovább
2024-01-03 23:40:55,
6 olvasás,
andrisko
,
Az elhagyatottság és az egyszerre vidámság, de még inkább a végtelen szomorúság, mely megfogott szemeidben. Soha el nem múló gyönyörként ragadt meg és magához láncolt a szépséged a törékenységed.
|
Tovább
Próza: Naplótöredék a nihilből
2024-01-02 08:20:08,
58 olvasás,
Tristan Kekovian
,
Naplótöredék a nihilből
Titkokat kiabáltam süket fülekbe
bénákat erőszakoltam meg
cicit mutattam vakoknak
s némákat biztattam imamormolásra
|
Tovább
Próza: A senkik filozófiája, avagy nincs új a Nap alatt
2023-12-26 22:44:17,
60 olvasás,
kovacsgabor
,
1.
Értekezés az élet értelméről
„Nem mindig tudjuk, mi az az ok, mégis folytatnunk kell az életünket tovább. ” Clive Barker - Abarat: Abszolút éjfél
Nos, az élet értelme? A kérdés, amit mindenki, vagy legalábbis a többség, már legalább egyszer életében feltett önmagának. Komplex kérdés és nem is biztos, hogy van rá konkrét válasz, vagy szó, mely kifejezné, csak elméletek, teóriák, nézőpontok végeláthatatlan sokasága. Magam sem tudom a választ, csak megpróbálom megérteni a megérthetetlent.
Az élet értelme éppúgy lehet maga az ember, a személyisége, individualitása, szabadsága, törekvései, szellemisége, munkája, tevékenysége, családja, szerelme, hite, mint a fajfenntartás, a környezetével való szimbiotikus együttélés, a túlélés, vagy a dominancia mindezek felett.
|
Tovább
2023-08-25 01:28:14,
89 olvasás,
Magyari Emese
,
Minden napja és minden egyes estéje ugyanabban a megszokott mederben haladt. És ugyanazt az anyagtalan szennyet vitte magával. Se az élet-medre, se a körülmények... semmi sem hasonlított egy hűs patakra és annak a gyönyörű környezetének a látványára... Már csak álmában sejlett fel valami természetes kép arról, hogy milyen lehet ennek a valósága.
|
Tovább
2022-12-25 21:31:58,
126 olvasás,
peresz
,
Hát, karácsony küszöbén toporgunk, és csak néma repedések díszítik magányaink ódon falait. De mit sem használ a szenvedésből rakott hatalmas köveknek néhány verőér, mert hangot, fényt elzárva némán merednek, oly nehezen, hogy súlyuk alatt fekete acéllá préselődött a föld.
|
Tovább
Próza: Nincs káosz,
2022-12-25 21:17:37,
131 olvasás,
arttur
,
ennek létrehozására túl szervezetlen az emberi elme. Illúzió sincs, az ehhez szükséges gondolatok mára elértéktelenedtek. Egyre kevesebb a valóságos abban, amit mondanak neked, személyed illuzórikus voltát célozzák meg a káosz influenszerei.
|
Tovább
Ez+az: A külömbség
2022-12-24 00:30:35,
98 olvasás,
farao
,
Az életed pontosan olyan, mint amilyet csinálsz belőle...
Lehetsz fecske, mely szabadon száll fönt a fellegekbe(n)
Vagy akár fácán is amely minden reggel a bal lábára ébred…
… de mindkettő ugyan az amig e különbséget észre nem veszed.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 9. rész
2022-05-19 18:40:43,
284 olvasás,
Sutyi
,
Gabi szerelmi története foltot ejtett a család becsületén, ezért még egymás közt sem beszéltek az esetről, hétpecsétes titok övezte.
Nagyon kislány volt még ezerkilencszázötvennégyben, ezért semmire sem emlékezett, csak arra, hogy nagynénje kisírt szemekkel, csontsoványan üldögélt naphosszat a besötétített szobában.
Gabi nagyon fiatal, tapasztalatlan volt, éppen érettségi után. Sanyi volt az első szerelme, s talán csak sejtették, hogy azzal, hogy unokatestvérek a szerelem számukra tiltott dolog.
Hónapokon keresztül titokban találkoztak, míg Sanyi katonai behívót nem kapott.
Levelek jöttek-mentek, míg az egyik levél illetéktelenül Sanyi apjának a kezébe került.
A falu legmódosabb gazdája szörnyű haragra gerjedt, hiszen már a hozzáillő leányt is kiszemelték a fiú számára.
A két család összefogott a szerelmesek ellen. Az anyja és a nagymamája (Mami) kíméletlen határozottsággal, s ellentmondást nem tűrően döntöttek Gabi sorsáról, s Szegedre száműzték.
|
Tovább
Próza: Köszönöm neked hatvannyolcszor
2022-05-10 10:00:02,
163 olvasás,
nagyvendel
,
KEDVES FACEBOOKOZÓ LISTATÁRSAK, ÍRÓ ÉS OLVASÓ BARÁTAIM, ÉS MINDNYÁJAN.... KIK ÍRTOK NEKEM.
Hálás szívvel megköszönöm mindenkinek a kedves gratulációkat, zenés linkeket, verseket, videókat, és képeslapokat, AMELYEKET születés napomra kaptam Tőletek. Olyan sokan felkerestetek akár telefonon, skypen, emailekben, vagy személyesen, hogy elnézést kérek mindenkitől, csak így, egyben tudom mindegyikőtöknek megköszönni a kedvességét, és az odafigyelését. KÖSZÖNÖM szépen.
Nagyon jól esett.
|
Tovább
Próza: Lélektakaró 8. rész
2022-05-04 14:00:02,
685 olvasás,
Sutyi
,
A dagasztóteknő tetején ülve várakozott, ahonnan az utcai ablak párkányára támaszkodva éppen rálátott a buszmegállóra.
A hosszú percek óta kitartóan zuhogó zápor már-már elülni készült.
A kocsiút parasztszekerek által vájt sárbordái között apró víztócsák csillantak, amint meg-megfürösztötte az arcát bennük a felhők közül kibukkanó nap.
|
Tovább
Próza: Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld
2022-03-14 13:00:02,
185 olvasás,
nagyvendel
,
Most, hogy közeledik Március 15. -e, emlékeim közül előbújik egy régi történet.
Úgy negyvenöt évvel ezelőtt, amikor idegenvezetéssel is foglalkoztam, elutaztam egy munkásnőkből álló csoporttal valamelyik kisvárosba ünnepelni.
Akkoriban divat volt, hogy jól dolgozó brigádok jutalomból elmehettek valahová, a szakszervezet jóvoltából, nevelési, kulturálódási szándékkal.
Ilyenkor a hölgyek kiszabadulva a munka, és a család kötelékeiből, némi kontyalávaló rásegítésével, vidám hangulatban várták a nap eseményeit. Megvolt ennek a bája, és a feszültségoldó hagyománya is.
|
Tovább