Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

3772 alkotás (189 oldal, 20 alkotás/oldal)


Novella: Nóraflamingó

, 27 olvasás, deb , 11 hozzászólás

Ezerszín

Jó ideje jártam már a könyvtárba, és a levéltárakat is folyton látogattam kutatásaim miatt, amik a múltban élő besúgókról és egyéb alattomos tevékenykedőkről szóltak. Igazából most messze nem erről szeretnék beszélni, viszont ennek a dolognak annyiban van köze az eseményekhez, hogy itt ismertem meg Lilit. A könyvtárban. A polcoknál álltam és hirtelen fordulva, az összes könyvet, ami a kezében volt, mind kivertem belőle. Mind a hármat. Egy pillanatig csak bámultunk egymásra.

Tovább


Novella: Házi pályázat: Az orvos / Jáger doktor

, 48 olvasás, Frekventor , 12 hozzászólás

Kaland

„Lieber Gott mach’ mich stumm, das ich nicht nach Dachau kumm’l”

„Édes Istenem, tégy némává, hogy Dachauba ne kerüljek” – korabeli mondás…


Alfred Jáger doktor örült a kinevezésnek. Dachau mindössze húsz kilométerre volt Münchentől, ahol szülei laktak, könnyedén felkereshette őket szinte bármikor. A feladat egyszerűnek tűnt, a koncentrációs tábor teljes személyzetének orvosi ellátása, kezelése volt a cél. Öten teljesítettek itt szolgálatot, von Weyhens főorvos felügyelete alatt. Jáger doktor épp akkoriban töltötte be harmincadik évét, afféle szülinapi ajándéknak tekintette a megbízatást.

Tovább


Novella: Halál a boncteremben

, 59 olvasás, deb , 18 hozzászólás

Sors

Ha járt már bárki is egy boncteremben, nem kell beszámolnom a környezetről. Faltól falig csempék, hatalmas fajansz, illetve fémasztalok, mosdók, slagok, mikroszkóp és… szagok.
Szinte felfoghatatlan, hogyan képes valaki az életét áldozni ennek a szentnek egyáltalán nem nevezhető helynek azért, hogy holtakat vizsgáljon.

Tovább


Novella: Máglyafény

, 54 olvasás, lyanoka , 5 hozzászólás

Fantasy

Vékony gallyak kapaszkodtak egymásba, közös egységbe forrva, közükben vastagabb társaikkal. Együtt, testvérként, hogy kínzó hidegét csillapítsák a kegyetlen télnek, tűzhelyekben ropogva, fényt, s oltalmazó meleget adva. Hideg volt, mintha a fény is csak árnyéka lett volna önmagának, nem melegítve semmit, és senkit. S a természet élettelen gyermekei feküdtek ott csak csendesen, egymás karjába borulva…

Tovább


Novella: Egy dicsőséges nap éjszakája

, 60 olvasás, Jade_Sarkany , 11 hozzászólás

Fantasy

-Mit fogsz kezdeni azzal a rengeteg pénzzel? – kérdezte Bazalt Lantot.
-Mit tudom én! – röhögte a bárd. – Egy aranyért orvost veszek, kettőből berúgok, mint a szamár, a többit kurvákra költöm.
Ezen mind jót kacagtak. Bazalt megcsókolta Liu-t, és folytattuk utunkat vissza a városba. Csupán az én szívemen ült némi keserűség.

Tovább


Novella: Varázslat

, 51 olvasás, lyanoka , 14 hozzászólás

Fantasy

˝A mágia egyáltalán nem játék… ˝

Remegő kézzel rajzolta fel a pentagrammát a szoba közepére. A csúcsokhoz gyertyát állított, zsírosan fénylőt, bűzösen füstölgőt. Megremegett a gondolatra, mit is tesz, de fogadkozott:
˝Végigcsinálom. Muszáj. Másként lehetetlen… ˝

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/6

, 26 olvasás, Pacsirta , 8 hozzászólás

Ezerszín

Szombaton megint ott voltak a bálon. Bíborka most már izgatott volt, állandóan az ajtót leste, mikor nyílik már. Nagymama miatt is folyton aggodalmaskodott, egyre fáradékonyabb lett, egyre nyúzottabb, sápadtabb. Meg is beszélte vele, hogy a következő héten elkíséri az orvoshoz. Kivizsgálják, kap valami gyógyszert, s aztán megerősödik újra. Eddig mindig talált valami magyarázatot, valami kitérőt, de ezúttal, csodák-csodájára, beleegyezett.

Megjegyzés: Vége!

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/5

, 26 olvasás, Pacsirta , 6 hozzászólás

Ezerszín

– Jó reggelt, Nagymama! Hogyhogy egyedül? Hol van Rozi néni? – A verandán találta nagyanyját, előtte az asztalon egy csésze kávé gőzölgött.
– Neked is csillagom – válaszolt Nagymama. Szinte összerezzent, látszott rajta, hogy nagyon távolról érkezett vissza. – Rozi nénéd nincs itthon, elutazott az egyik lányához. Jaj, de nehezen szánta rá magát, pedig hát nincs a világvégén az a Gyöngyös.

Megjegyzés: Folyt. köv.

Tovább


Novella: Cigánymeggy

, 55 olvasás, Evinka , 12 hozzászólás

Szerelem

Rég volt, emlékszel? Én tizenöt, te tizenkilenc, szomszédok voltunk, pajtások. Terus néni meggyért küldött ki bennünket a gyümölcsösbe. Kezedbe nyomott egy kosarat, és a lelkünkre kötötte, ne a férgesét hozzuk. Rohantam utánad, oly nagy lépéseid voltak, nem bírtam sétálva követni. Meleg volt, a te gondolataid máshol jártak, én örültem, hogy veled bolondozhatok.

Megjegyzés: 2013.

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/4

, 33 olvasás, Pacsirta , 6 hozzászólás

Ezerszín

Szombaton ismét bálba készült nagymama és unoka, ezúttal zokszó nélkül. Hm, megértette, hogy szüksége lesz valakire, ha én már nem leszek. Okos gyerek... hiszen én neveltem, gondolta magában Nagymama. Bíborka viszont imigyen gondolkodott: legyen meg az öröme Nagymamának. Ha ez boldoggá teszi, nem mondok ellent.

Megjegyzés: Folyt. köv.

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/3

, 26 olvasás, Pacsirta , 6 hozzászólás

Ezerszín

Másnap délután Bíborka a kertben foglalatoskodott. Az iskolából hazaérve, éppen csak bekapta az ebédjét és futott a kertbe zöldborsót szedni. Elő kellett készíteni az árut Nagymamának, másnap reggelre. Mindig elment a heti piacra, ott adta el a felesleget, ami megtermett a kertben.
Amikor hazaért, mindjárt látta, hogy valami nincsen rendben Nagymamával. Ágyban találta.

Megjegyzés: Folytatása következik...

Tovább


Novella: Vihar

, 44 olvasás, lyanoka , 9 hozzászólás

Természet

Álltam, vártam. Néztem, hogyan olvassza a felkelő nap élő aranyba a távoli hegyeket, fürkésztem a tó habjai között megbúvó szél huncut mosolyát. Vártam. A távolban vöröshasú, szürke fellegek úsztak az ég kékjében, és tudtam, hogy nemsokára bő esőt hoznak felém, de nem bántam. Az eső megtisztít, az eső feledtet. Talán elmos mindent. Emlékeket.

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/2

, 30 olvasás, Pacsirta , 8 hozzászólás

Ezerszín

– Kicsi bogaram, Bíborkám, ébren vagy? – suttogott nagymama a még elsötétített szobában, óvatosan, hogy fel ne ébressze, ha még aludna. A lány mégis akkor riadt fel álmából, s ijedten kérdezte:
– Jaj, hány óra van, Nagymama?
– Ne rémüldözz bogaram, még csak kilenc múlott. Gondoltam benézek, hozhatom-e a kakaódat? Kávéztunk az imént Rozi nénéddel, közben a kakaó is elkészült...


Megjegyzés: Folytatása következik...

Tovább


Novella: Álomkeringő 6/1

, 28 olvasás, Pacsirta , 9 hozzászólás

Ezerszín

– Nagy nap ez a mai, lelkem Bíborkám!
– Jaj, Nagymama, mitől lenne ez különb a többinél, csak azért, mert ma van a születésnapom?
– Bizony kis unokám, a tizenhatodik! Elérkezett az idő, a te időd. Ma este bálba megyünk. Nézd, milyen szép ruhát varrtam neked!
– De hiszen, táncolni sem tudok, Nagymama! Meg különben is, minek mennék?...

Tovább


Novella: Az inverzen túl…

, 40 olvasás, gazzo , 6 hozzászólás

Abszurd

... ès akkor hirtelen összetörtem a tükröt a könyökömmel. Azt hittem, ehhez kell a bàtorsàg, de màr tudom, hogy nem bàtorsàg volt hanem felelőtlensèg, meggondolatlansàg. Azt hittem csak a nyomor ès a sötèt alakok tűnnek el, ami elől menekülni próbàltam, de minden eltűnt.

Tovább


Novella: Csak egy éjjel

, 55 olvasás, lyanoka , 3 hozzászólás

Fantasy

- Nem vagyok babonás, és nem hiszek semmiféle túlvilági rémben!
- Az meglehet. De a tény tény marad biz’a! Átok van amott. A síró kísértet otthona az.
- No persze – felelte kajánul az utazó – meg egy sereg zombi, nem?
- Lehet ezen gúnyolódni, de én intelek amaz helytől. Ámbár…

Tovább


Novella: Csak egy nap a világ

, 56 olvasás, lyanoka , 2 hozzászólás

Szerelem

„Valahol a végtelen mélyén, hol a sötétség vívja örök harcát, hol fekete lyukak szívják magukba a megszületetlen csillagok fényét, ott hol meteorok festik meg a bíbor gázködök viharát. Az idő, mint értéktelen emberi fogalom, lebeg a semmi határain és azokon túl is. A kozmosz teremt és pusztít, újjászül, és nyomtalanul eltemet, izzóan forgó rendszereket képez a sötétség és fény káoszából. Ez az univerzum háborúja, hol a kozmikus energiák fantomjai tombolják ki végtelen dühüket, s keltik életre gyermekeiket.


Megjegyzés: Az idézetek:
*Pokolgép – Pokoli színjáték
**Ómen - Az áldozat

Tovább


Novella: Az utolsó ember

, 53 olvasás, lyanoka , 4 hozzászólás

Fantasy

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első Törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az Első és Második Törvény előírásaiba.
(Isaac Asimov)

Forrás:
„A törvények megtartása az elsődleges feladat. Megvédeni az emberiséget. Végső veszélyforrás a Föld.

Megjegyzés: Ez egy Sci-fi novella, de itt ilyen témakör nincs, így a fantasy világba viszem, mert végül is ez egy fantáziavilágban játszódó történet.

Tovább


Novella: Tíz évente háború 3.

, 22 olvasás, Jade_Sarkany , 0 hozzászólás

Kaland

Nem tudta, mikor ért véget a kihallgatása első fele, arra sem emlékezett, mennyi volt a hallucinációkból emlék, és mennyit mondott el, mondott ki hangosan belőle. Valószínűleg, nem sokat, mert a feje fájt, szédült és zsibbadt, de az orvos csak most lépett be a szobába. Tehát egyelőre csak a verésen van túl. „Ügyes ez a kis majom. ” – vonta le a konzekvenciát, azonban megnyugtatta a tény, hogy igen dühös és elkeseredett hangnemben beszélt az orvossal. „Ez se lett okosabb attól, amit mondtam! ” gondolta, és akaratlanul is mosolyra húzódott szája, majd széles vigyorra, mikor felismerte az orvosban Dr. Alexej Ivanovot, aki felszólította a fiatal politikai tisztet, hogy hagyja magára a beteggel.

Tovább


Novella: Vesztesek

, 46 olvasás, lyanoka , 7 hozzászólás

Fantasy

Piszkosszürkén kavargó, fenyegetően, mégis oltalmazóan hullámzó, sejtelmesen néma lég, mely épp úgy rejthet ellent, mint jó barátot, takarta el az eget, s földet, homályba borítva az utat. Köd. Némán, nedvesen, megállítván az idő rohanó folyamát, beleivódva mindenüvé, hol halandók önmagukra sem ismervén, félve, rettegve bújtak bizonytalan oltalmába… Sehol egy fénysugár, mely biztatóan csillant volna e valószerűtlen világban, mindenütt szürkeség és zajtalan, lassan formálódó, kusza levegő.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 0
Kereső robot: 52
Összes: 65

Könyvajánló

aranytk:
Kitárt karokkal



„Örömmel olvastam Arany-Tóth Katalin „Kitárt karokkal” című verses kötetét, melyet ezúton szeretnék figyelmükbe ajánlani.

Tiszta, őszinte költészet az ő költészete; igazi, mély emberi érzés...


Tovább...

Zeneajánló

Elysium - Szív, ritmus, zavar (Mary 2.)
Küldte: wabbit

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:91
· Bohózat:6
· Dal:1086
· Epigramma:11
· Esszé:185
· Ez+az:6330
· Haiku:1332
· Jegyzet:1115
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:115
· Kritika:25
· Limerik:24
· Memoár:587
· Mese:675
· Novella:3773
· Próza:1941
· Prózavers:226
· Regény:1707
· Rondó:5
· Sci-fi:184
· Sírfelirat:4
· Színmű:2
· Szonett:848
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:37
· Vers:63484

Zene


· Album:3
· Klipp:86
· Zene:164

Galéria


· Digitális grafikák:929
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:275
· Rajzok...:1771


Page generated in 0.0971 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz