Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

587 alkotás (30 oldal, 20 alkotás/oldal)


Memoár: A portás

, 37 olvasás, karola , 7 hozzászólás

Ezek vagyunk

Portársnak lenni – a közvélemény szerint – nem jelent társadalmi rangot.
Még nem találkoztam gyerekkel, aki felnőttként portás szeretne lenni. Miért is?
A portás valamilyen hivatalos intézmény kapuja mögött asztalnál ül egyenruhában vagy anélkül, attól függően, mennyire fontos az intézmény.
Ellenőrzi a belépőket, telefonál és ül a székén. Krimikben néha látni, hogy életét is feláldozza a munkaadója biztonságáért. Kényelmesnek tűnő állás, ám felelősségteljes és megbízható személynek kell lennie, aki betöltheti.

Tovább


Memoár: Emléktöredékek édesapám igaz meséiből

, 57 olvasás, Pacsirta , 18 hozzászólás

Megemlékezés

Bevezető...

Elmúltam már húsz éves, amikor megfejtettem az okát, hogy miért nem tudom végigolvasni Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Solohov egyetlen könyvét sem. Miért kerülöm messzire a hangversenytermeket, ha Prokofjev, Sosztakovics vagy Csajkovszkij műve is szerepel a repertoáron.

Tovább


Memoár: Szerettem… (Igaz történetem I. része)

, 85 olvasás, Taivah-Rikoir , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

"Megcsaltam a férjemet Veled.
Két gyerek mellett -
nekem pont ez nem kellett,
de... "

Szerettem, amikor ideadtad a családi fényképeidet.
Szerettem, hogy karácsonykor elterveztük, a gyermekeink együtt játszanak majd.
Szerettem, ahogy január 4-én reggel, az oviból a D. felé sétálva megvártál, és hosszasan beszélgettünk.
Szerettem, hogy a legnagyobb betegségben naponta kerestél, figyelmes voltál, és megkérdezted, hogy vagyok.
Szerettem, mikor elmondtad, jó velem beszélgetni, de nem gondoltam semmi komolyat.
Szerettem, amikor a barátnőm hamarabb észrevette, amit én nem, még akkor is, ha csak blöffölt, végül igaza lett.

Tovább


Memoár: Tíz nap boldogság

, 44 olvasás, Menda , 0 hozzászólás

Boldogság

Október végén már nem nyílnak virágok. Egy különleges példánynak azonban ekkor akadt kedve a kibontakozásra. Tavasszal még csak bimbódzott, lassan-lassan teltebb szirmokká fejlődtek a gyenge sziromlevelei, nyáron megerősödött, ősz közepére pedig kinyílt. Hogy hogyan is történt mindez? Elmesélem.

Valamikor az emberek nemcsak pénzért dolgoztak. Ha azt akarták, hogy környezetük szebb legyen, akkor önként és néha dalolva is, szabad szombatjukat feláldozva tettek a közért, szebbé tették lakóhelyüket vagy akár tágabb lakókörnyezetüket is. Így történt ez két fiatal szív esetében is, amikor feletteseik hívó szavára hallgatva jó kedvvel festegették a helyi óvoda kerítését. Szép pirosra, ami hasonlított az éppen nyíló tulipán színére.

Tovább


Memoár: Könnyelműség

, 63 olvasás, Frekventor , 1 hozzászólás

Halál

Ezerkilencszáznyolcvanban a katonaság létszáma többszöröse volt a jelenlegi állományhoz képest. A sorkatonák nagy tömege mellé arányos mennyiségű tiszt, tiszthelyettesi állomány kellett, a katonai doktrína pedig szigorú elvek szerint követelte meg az állomány kiképzését. Ennek sarkköve egy olyan gyakorlat volt, amikor a katonák a laktanyát elhagyták, és több hetet terepen töltöttek szakfeladatok végrehajtásával.

Tovább


Memoár: Virtuális hálaadás

, 144 olvasás, marisom , 3 hozzászólás

Megemlékezés

A szabadok törvénye,
megálmodott kavargás,
villámok a tavon,
születés egy ösvényen,
Kiirtott türelem.
Hínárcsaládom örvénye ellenére,
ráolvasás-hatalom.

Tovább


Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Memoár: Az éji üzenet

, 130 olvasás, arjuveda , 6 hozzászólás

Szerelem

Hogy mondjam el, miként köszönt be az éj, lehunyja a nap szemét, álmot önt a fény üres poharába, belé simul az álmos félhomályba. Fáradtan olvadsz a párnák selyem mezejébe, s mielőtt lehunyod szemedben a csillagot, az éji széllel megsúgom ki lesz az kivel majd felragyog.

Tovább


Memoár: Apám is van

, 70 olvasás, toranka , 0 hozzászólás

Apák napja

Csak tizenöt évig voltál velem
Nem fogtad azóta a kezem!
Elhagytál, pedig anyámban csalódtál!
Válni egymástól, nem megoldás!

Tovább


Memoár: Lázálom

, 91 olvasás, Bodortz , 0 hozzászólás

Sors

Visznek. Megint visznek.
Zavaros kék lé felettem az ég,
s a meleg szeptemberi napfény melegéből
semmi sem jut a sebtében rám vetett, gyűrött lepedő alá.
... Lehet, nem is szeretném.

Megjegyzés: (Egy kamaszkori szalmonella fertőzés margójára...)

Tovább


Memoár: A kék madár

, 95 olvasás, RealEnigma , 0 hozzászólás

Gondolat

A szeretet a világon a legnagyobb erő. Nincs ellenszere, viszont mindenre varázserő. Jó a betegségre, jó a magányra, jó a kisgyermeknek s 99 éves pápának.
A szeretet egy Isteni csoda, mely a világot létrehozta s ott ül a mellkasodban.

Tovább


Memoár: Requiem Nagyapámért

, 120 olvasás, Bodortz , 6 hozzászólás

Gondolat

Nagyapám szerette a fegyvert,
bár sosem volt más: csak kovács.
Diófát evett a bicska éjjel
Másnap ismét tombolt a kalapács.

Tovább


Memoár: Oh a Mecsek… az más

, 124 olvasás, Bodortz , 13 hozzászólás

Gondolat

Itt, már a nagy folyó páráját lassan görgeti a lég,
hajnali nyirkos köd terül szürke hamurétegként,
hangtalan súllyal alszik magányán
odafenn a merengő kék,… de lám,
a Mecsek… az más.

Tovább


Memoár: Meditáció

, 126 olvasás, peresz , 3 hozzászólás

Elmélkedés

1983. október közepén, egy ködös, hűvös napon hozták meg a szenet. Hárman voltunk, nagymamám, nagypapám, meg én. Nyaraltam, vagy őszöltem, de az is lehet, hogy valami ürüggyel lógtam a suliból. Végül mindegy is, egy a lényeg, szenet lapátolni úgysem lehetett volna nélkülem.
Mama a házban volt, meg a sérve miatt nem is igen kellett volna neki a lapátot forgatni. Nem mintha különösebben kímélte volna magát, hiszen a kertet – ami volt vagy kétholdnyi is – gyakorlatilag egyedül tette termővé, valamint a nagy házat is ő tartotta példás rendben, mert Papának tulajdonképpen mindegy volt. Csak a Munkás és a Durbits sógor készlete váltott ki benne némi érdeklődést, és az örökké üvöltő televízió. Mert Papa süket volt. Egyik fülére teljesen, a másikra pedig – szerintem az örökké üvöltő tévé miatt – már félig.

Tovább


Memoár: Az ígéret

, 155 olvasás, RealEnigma , 1 hozzászólás

Álom

Éltem már úgy, amikor azt hittem, hogy bölcs vagyok.
Éltem már úgy, amikor úgy éreztem jó vagyok.
Éltem, mint hercegnő, s éltem, mint koldus.
Szerettem és szerettek.
Hazudtam és megcsaltam.
Voltam megfáradt feleség, voltam megértő társ és tanítónéni, miközben lelkem mélyét magány tépte szét.

Tovább


Memoár: Anyám öröksége

, 216 olvasás, skolikagnes , 1 hozzászólás

Ars poetica

„csak ment és teregetett némán,
Nem szidott, nem is nézett énrám”

Anyámra így emlékszem. Gondterhelt volt, szomorú és szótlan. És mindig dolgozott: főzött, kapált vagy szenet hordott. Aztán amíg vártuk, hogy a könyvtár kályhájában begyulladjon a szén, a kezembe adott egy könyvet.
Mesekönyvet, szépet, színeset. Aztán másnap másik könyvet, és harmadnap egy újabbat.
- Maradj itt, amíg rakok a tűzre! - mondta és becsukta maga mögött a könyvtár ajtaját.
A cserépkályha duruzsoló simogatással töltötte be a szobát. Körös-körül polcok, a polcokon színes mesekönyvek, képeskönyvek, pocakos, kövér regények.

Tovább


Memoár: délibábok kántálnak…

, 366 olvasás, Mona , 25 hozzászólás

Megemlékezés

Az első szavam voltál. Azt hiszem, világgá kürtölted határtalan boldogsággal. Úgy tűnt, hogy csak Te szeretsz a családból – talán így is volt. Ha a gyermekkoromra gondolok, mindenütt ott voltál. És az a sok játék. Játék a betűkkel. „És hogy betűzöd visszafelé?” Minden nap, minden áldott nap Te jöttél értem az óvodába... és tudom, mert később elmondtad, hogy napközben is meglestél, ha az udvaron volt a csoport. Elmondtad, hogy sírtál, mert velem senki nem játszott. Csak a nyuszim fülét szorongattam – amit Tőled kaptam – és húztam-vontam magam után, át a homokozón, át mindenen. Összevesztél az óvónőkkel, amikor meg akarták változtatni a jelem. Mindig is gyertya voltam, nem lehettem egyszerre csak virág...?! (még ha annak is születtem) Összevesztél százszor is velük, ha büntetésbe ültettek.

Tovább


Memoár: Memoár

, 177 olvasás, csendeseste , 0 hozzászólás

Halál

Keserű levegő lapul a félelem tavára.
Mások úgy mondják szép nap ez a halálra, de a rosszat most kiraktam egy plakátra.
A holnapot boldogan tervezem, mert az élet most szívből jövő kegyetlen.
Egyetlen pillanat és a lélek tovaszáll,
hiába küzdesz a kaszásnál van a cérnaszál.

Tovább


Memoár: Kábeltévés várakozás

, 171 olvasás, Lapsang , 0 hozzászólás

Pillanatkép

Angyalföld. Gidófalvy utca 17. Parkoló. Opel corsa. A kormányra támasztott laptop. Kapucni a fejen. Jobbra a termosz. A hurkazsíros kenyeret már megettem. Orkán erejű szél tombol kinn, a nap néha elmegy és utána újra előbújik. Csodálatos kék ég, ebédidő, tizenhárom óra. A winampon valami trance szól, a tone diary válogatás. Egy kucsmás bajszos öregember megtört Suzukiból száll ki éppen, bevásárlókosarat húzva maga mögött.

Megjegyzés: 2011. 12. 08

Tovább


Memoár: Foszlányok… 5 éves gyermek szívdobbanásai

, 265 olvasás, csellista , 20 hozzászólás

Sors

/1956... / Opálos üveggolyóként gurulnak szét az emlékeim.

Szavak, tekintetek, lámpavason himbálódzó halottak, muszka tankok által széttaposott - általam szeretett - bácsik, Anyácskám kezébe botra kötött fehér rongy, - elszántan megy - krumpli kell a sok éhes szájnak... gyerekszív-dobbanások... jaj kiáltások, hörgés hangja a pincéből, puska ropogása, ágyú csövek az ablakainkba. Apa... hol van Apa?... majd jön, csak maradj csendben és ne sírj... mert nem szabad. Senki se láthatja meg... ne kérdezz, mert a "falnak is füle van"... s jönnek lelkemből kiszakadt mondatok valós háttér-tartalmai: "siratófalaim szövetén könny pereg", az el nem hullajtott könnyek beleégtek lelkembe, a féltés, rettegés, a zűrzavar... az 5 éves gyerek szívdobbanásai...

Tovább


Memoár: Kígyóvonal XXX.

, 223 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kérte, hogy a nyár folyamán találkozzanak. És a dolgok most véletlenül összejöttek. Már biztos volt, hogy Kálmán megy a táborba. S az valahol ott volt Margit szülővárosa körül. Megígérte neki, hogy felkeresi. Akkor úgy gondolta, hogy egy másik padra is ráül ezzel az alkalommal. Az egyik pad ugyanis sarmadombi barátnője, Eszter volt. Ő meg azt közölte vele, hogy szeretné bemutatni édesanyjának.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 43
Regisztrált: 7
Kereső robot: 56
Összes: 106
Jelenlévők:
 · Aevie
 · Forever
 · Horváth István
 · nagytamás
 · SunVice
 · Sutyi
 · Zsolti


Könyvajánló

Biró Erika:
Csendkirály



Biró Erika: Csendkirály

Az írás nálam infantilis állatmondókákkal kezdődött, még gyerekkorban, ezekről aztán szerencsére leszoktam, s később komolyabb témák felé fordult az érdeklődé...


Tovább...

Zeneajánló

Hajnal (Dawn)
Küldte: Anonymus

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:145
· Bohózat:8
· Dal:1118
· Epigramma:11
· Esszé:187
· Ez+az:6350
· Haiku:1359
· Házi pályázat/ próza, novella:23
· Házi pályázat/ vers:27
· Jegyzet:1139
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:26
· Limerik:25
· Memoár:588
· Mese:688
· Novella:3855
· Próza:2009
· Prózavers:232
· Regény:1777
· Rondó:6
· Sci-fi:185
· Sírfelirat:5
· Slam költészet:40
· Színmű:2
· Szonett:866
· Szonettkoszorú:12
· Tanka:38
· Vers:64565

Zene


· Album:10
· Klipp:91
· Zene:174

Galéria


· Digitális grafikák:997
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:287
· Rajzok...:1783


Page generated in 0.329 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz