Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

2944 alkotás (148 oldal, 20 alkotás/oldal)


Novella: Egyetlen szabad éjszaka

, 32 olvasás, Agatha_Keyguard , 4 hozzászólás

Fantasy

Amikor felébredtem, már sötét volt. A Hold magasan járt, a felhők lusta ecsetvonásokként kúsztak az égen. Ez volt az első, ami tisztán kirajzólodott előttem. Elgémberedett tagokkal léptem az ablakhoz és fáradtan ültem az ablakpárkányra. A látkép más volt, mint amire emlékeztem. Az égigérő fákat egymásra épített házak zsúfoltsága váltotta fel. Ezernyi kéményből dőlt a füst, a macskaköves utcákat lámpák sokasága világította be.
Az érzések álmosan ébredtek fel bennem; az őszi hideg elmúlása végigborzolt, a víz és égett fa illata ismerősként keveredett az emberi szagokba. Mély levegőt vettem. Lehunyt szemmel hagytam, hogy a világ megannyi rezdülése magával ragadjon. Mögöttem csend honolt a szobában. Néha megreccsent egy elkorhadt bútor, a falak mélyén egerek neszeztek. A házon is végigsöpört az elmúlás. Üresen maradt és elhagyatottan. Akárcsak én.

Megjegyzés: Egy megkésett pályamű a második Házi Pályázatra.

Tovább


Dal: Kabátozós

, 14 olvasás, túlparti , 1 hozzászólás

Álom

Idő húz rám nagykabátot,
nem ázol, mondja, meglátod!
A kabát alatt didergek,
mozgolódok, és ficergek.

Tovább


Vers: Lágy szellő

, 20 olvasás, Szati , 0 hozzászólás

Álom

Lágy szellő lennék én,
hogy a nap hevétől
átitatott tested,
körbelengedezzem.

Tovább


Vers: Rémes álom

, 16 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Álom

A sötét éjszaka beterített,
Árnyék alakja riogat, követ.
Hangtalanul lépked, olyan rémes,
Vámpírnak nézem, véremre éhes.

Tovább


Vers: Álmodlak

, 31 olvasás, mermaid , 8 hozzászólás

Álom

Ébredésnyi rés nyílt
az éjszaka falán.
Megzörrent kint egy ág
- vagy álmodtam talán.
Szemem hunyom, és már tudom:
te jöttél hozzám el.
Forrósul bőröm, szédülök
- most minden énekel.

Tovább


Vers: Béke van

, 21 olvasás, mermaid , 2 hozzászólás

Álom

Rám hunyta szemét az őszi éj.
Nincs fájdalom, és nincs veszély,
csak béke van, és hallgatás,
meg fény nélküli ragyogás.
Álmot firkál a falakon
-halk neszezését hallgatom,
ahogy emléked beoson-
mindig álmodni akarom!

Tovább


Vers: De jó lenne

, 14 olvasás, Szati , 2 hozzászólás

Álom

De jó lenne gyermeknek lenni,
Édesanyám ölében üldögélni,
lesni minden szavát,
melyet a szelídség ölel át.

Megjegyzés: Szatmári Ildikó

Tovább


Vers: Csak álom

, 26 olvasás, mermaid , 2 hozzászólás

Álom

csenddé simogattad
körülöttem az éjszakát
fülembe lehelted
nyugtató szép szavát
bőrömön most is érzem
ujjaidat finoman
így vártam mi az
éjből még hátra van

Tovább


Vers: Mint az emberek

, 24 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Fantasy

Mosollyal ébredtem
ezen a reggelen,
a szellem nem bántott,
jól kezdem a napot!

Megírom versemet,
arról, hogy elmentek
nem térnek tán vissza,
az váratlan volna!

Tovább


Házi pályázat/ vers: Szabadság/ Bolond szél

, 145 olvasás, Uccika , 12 hozzászólás

Álom

Ez a szél de bolond lett ma!
Arcon csókolt, forgatott,
szemeimre csöppött dobott,
ne lássam a holnapot.
Szimatolt a szoknyám alatt
csiklandozott, nevetett
a szívembe gabalyintott
pihekönnyű levelet.

Tovább


Esszé: Illa és Zorg

, 31 olvasás, zsoloo , 0 hozzászólás

Fantasy

„Olyan szép ez a világ, ha minden rendben folyik benne, de amint kisiklik valami, kínná válik akár egyetlen parszek is. Egyensúly, erre figyelmeztetett csillagvilágú szülőm, ki végtelen tereken vándorolva küldte gyógyító-melengető fényét távoli peremvidékünkre. A létezés örök titkára akart tanítani.
Már eonokkal ezelőtt megszűnt, már akkor vörösbe pulzált, mikor fel sem foghattuk még, hogy szülőnk lesz egyszer. Távoli jövő volt nekünk, s régmúlt lettünk neki. Különös kapcsolat, mégis a most az, amikor itt van. Persze részben csupán. Nem tudunk beszélgetni vele, csak ő szól hozzánk. Csillagpárom, Illa olykor elektronfelhőket sír utána. De szülőnk mindenre gondolt, kérdéseinkre a válasz is ott volt hunyorgó üzenetében, elmondta teljes történetét és a mi születésünket is. ”

Tovább


Mese: Tükröm, tükröm

, 31 olvasás, talina , 5 hozzászólás

Fantasy

A terem zsúfolásig megtelt. Az első sorokban a királyi család és az udvar jeles képviselői kaptak helyet. Hátrébb a kevésbé nemesek, de még pénzesek. S a társadalmilag nem túl megbecsült, egyszerű emberek a karzaton tudtak letelepedni.
A padsorokkal szemben, a királyi tanács pulpitusának háttal vörös uniformisukban délcegen feszítettek a katonák. Köztük földig érő köpenyben néhány varázsló állt, jó okkal.

Amikor az oldalajtón, őrei gyűrűjében belépett a vádlott, a terem elcsendesedett. A katonák kardot rántottak, s a csillogó pengék hegyét kesztyűs kezükben tartva határozott harckészültségbe álltak. A varázslók köpönyege alól előbújtak a mágiát birtokló kezek.
A gonosz királynő korona és drága kelme nélkül is fenséges volt. Haja szorosan hátrafogva, arcán félmosoly. Pillantása nem kevéssé volt hátborzongató, mint amikor hatalmának teljében volt. Egészen pár hónappal ezelőttig.

Tovább


Mese: Éva és a sün

, 41 olvasás, nagytamás , 1 hozzászólás

Fantasy

Éva és a sün.
Éva sétált az erdőben. Tizenhárom éves kislány, akit nem érdekel, hogy a tizenhármas számról mit gondolnak mások. A királynő vajon hol lakhat? - gondolkodott el a kislány. Észrevette, hogy a macska bundájából készült kesztyű nagyon büdös, mintha még élne a macska, akiről az anya lehúzta a bőrt, a barlangjuk előtt.

Tovább


Vers: Neked földközel

, 36 olvasás, northman , 0 hozzászólás

Álom

Rövidre font sínpárok
haladnak iszap
és halszagú
szürke kis kikötők felé.

Szavakat keresek
riadtan próbálom
félkész, félholt
a fenébe félhold.

Megjegyzés: 2017. 09. 14.

Tovább


Házi pályázat/ próza, novella: Szabadság/ A torony

, 185 olvasás, lyanoka , 11 hozzászólás

Fantasy

Az ég sötétkék kárpitjára felakasztott izzó gömb volt a délutáni nap, melynek sugarai bizony-bizony csak alig enyhítették a korán jött ősz hidegét. A magasban madarak kergetőztek a felhőkkel, melyeket fekete fonálban ijesztgetett egy magas kéményből lágyan emelkedő, kanyargó füst. Magányos kovácsműhely állott a folyó partján, szomszédságában szomorúan bólogató füzekkel, istállóval, kúttal, gerendából rótt házikóval. Lovas zötykölődött fáradtan a magas nyeregében, de hallva a műhelyből kihallatszó csengést, megélénkült. Szél által cserzett arcán valamiféle halovány öröm suhant át bizonytalanul. Végre. Itt emberek élnek.

Tovább


Vers: Szellemek 2

, 29 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Fantasy

Szellemekkel birkózom,
az enyémet nem hagyom,
elhiszem, hogy léteznek:,
rettegnek az emberek.

Tovább


Házi pályázat/ próza, novella: Szabadság/ Ébredés

, 142 olvasás, sztike , 16 hozzászólás

Álom

Bármerre nézett fények játékai vették körül, a felcsendülő zene elárasztotta és fülében
lüktetett ritmusa. Egy táncparkett közepén volt, sodorta a tömeg, együtt mozgott a táncoló
párok keltette lendülettel. Micsoda felkavaró boldog érzés! Testében pezsgett a felforró-
sodott vére, égette arcát a pír. Ellazult a forgatagban, lába súlytalanul pörgött, haja
arcába csapódott minden mozdulatra. Nevetése áttörte gátlásait, visszhangként csengtek
összemosódva a teremben tomboló zenével. És a táncpartnere! Micsoda férfi! Még sosem
látta azelőtt. Meleg barna szemében csábító mosoly bujkált és vele együtt nevetett.
Testük időnként összeért, majd hirtelen szétvált, kezük e közben sem eresztette el
egymást, ujjaik kapocsként fonódtak össze. Karcsú derekát ölelésbe vonta, majd kipörgette,

Tovább


Regény: A Nekropolisz Lantja 4. fejezet

, 27 olvasás, SusanWinter , 0 hozzászólás

Fantasy

4. fejezet

Hasonlókép az iménti sötét alakhoz, innen is éjfél fekete füst gomolygott fel, lassan elegánsan miként csak a fekete füstök tudnak. Elfedte Vadárny arcát, majd lassan a vállaira telepedett lusta varjú raj módjára. Az idő még mindig állni látszott körülötte. Égpenge és a körülöttük felderengő tünékeny porszemek még mindig mozdulatlanok voltak. A pillanat nem múlt el, valahogy Vadárny lépett ki az időből. Ahogy lassan kíváncsian lefelé pillantott a láda tartalmára, nem tudta eldönteni, hogy mit gondoljon. Az ilyen pillanatok igen csak ritkák voltak az életében. Ugyanis ahogy zavaróan fekete szemei lassan lefelé pillantottak, a láda alján, finom bársony ágyán, egy ébenfából faragott lantot talált. A hangszer úgy hevert ott, mintha csak a tulajdonosa éppen most helyezte volna el benne. Valami még sem tetszett benne a nekromantának. És ezek a húrok voltak, melyek sápadtan és tökéletesen fehéren verték vissza a fáklya unott sárga lángját is.

Tovább


Vers: Fenn a csillagok közt…

, 37 olvasás, kutrolab , 0 hozzászólás

Álom

Fenn a csillagok közt repül egy madár,
számára a világon sehol sincs határ
tépheti őt eső, vihar, vagy a szél
szeme elött akkor is ott lebeg a cél.

Tovább


Vers: Álmodtam veled

, 51 olvasás, talina , 2 hozzászólás

Álom

Ültünk a buszon.
Álmodtam elfeledett arcod-
az üvegben a vállam felett.
Álmodtam szemed -
amint vidáman rajtam nevet.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 1
Kereső robot: 70
Összes: 93
Jelenlévők:
 · Uccika


Könyvajánló

Alkony:
ALKONY



Zagyi Gáborné: ALKONY

Az apró érintéseket ne hagyd elveszni,
lesz olyan perc, mikor az életet jelenti.
Lesz, mikor az emlékek újra élednek.
Felmelegíthetik megfagyott...


Tovább...

Zeneajánló

Bress-Egyedül maradtam 2
Küldte: bress

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:133
· Bohózat:6
· Dal:1106
· Epigramma:11
· Esszé:187
· Ez+az:6345
· Haiku:1356
· Házi pályázat/ próza, novella:23
· Házi pályázat/ vers:27
· Jegyzet:1131
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:586
· Mese:687
· Novella:3841
· Próza:1989
· Prózavers:230
· Regény:1779
· Rondó:6
· Sci-fi:186
· Sírfelirat:5
· Slam költészet:35
· Színmű:2
· Szonett:864
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:38
· Vers:64399

Zene


· Album:10
· Klipp:90
· Zene:171

Galéria


· Digitális grafikák:995
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:285
· Rajzok...:1782


Page generated in 0.0798 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz