Amatőr Művészek Fóruma

KL-Horger - mint bárka
átevezett velem egy másik világba
közölte: olvassak kortárs verseket
mert így nem elfogadhatók
amiket írok
nem versek
csak szövegek

széttárt kezem
üresen égre
tátong magány
állok semmiségben
térdre rogyva
imám mondom
csak én vagyok
és a gondom

Ahogy a járdáról lelépett megbotlott a macskakövön. Közben úgy látta mintha megmozdult volna a szürke kockákkal kirakott utca, akár egy kígyó, vagy letört gyíkfarok.

Lehet, hogy él? Kérdezte félhangosan. Élek? Kérdezte bent önmagától. Olyan sokat sejtető, de gúnyos hangsúllyal, amivel magában – magával beszélt.

Megjegyzés: 2017. 09. 12.

Sugaras fényű a villanás,
kés élen sétál a pillanat.
Nem él a perc percig sem talán,
nem láthatod időd hogy halad.

Megjegyzés: 1976. 05. 19. -2015. 08. 13. -19.

A másvilágra tévedünk mi majd,
talán, a lélek ott kavar vihart...
Te fény felé szaladva hívhatod,
ki életedbe marva így hagyott;

Elefántcsont toronynak hívni elcsépelt lenne
a helyet, ahonnan szívesen nézném a dolgok
valóságos történéseit. Inkább nem is
hagyom magamat magamról gondolkodni.

Megjegyzés: Krisztus után 2017. 09. 13

ma reggel a HÉV-en utaztam
tizenhárman voltunk
csendben ültünk mozdulatlan
nem szólt senki
nem veszekedtek
nem tanakodtak

Szerző: Mit is jelent a Szabadság?
Szabadon szeretni egymást?
Majd elutazni bárhova,
Koreába, Egyiptomba?

Szerző: Vér áztatta századokat
Sírva, vonszolva visz idő.
Az emberek szabadságát
Tiporja kegyetlen erő.

Ha fenn a mennyben találkozunk, mondjuk azt
egymásnak: szia, helló, de jó hogy látlak.
Ha a pokolban futnánk össze, ne szólj semmit,
fordítsd el fejed, mintha nem itt lenne helyed.

Ha nincs se menny se pokol, ne tegyünk úgy
a semmiben benne, mintha az valami lenne.
S ha mégis valaki szembejön veled, titkold
azt, hogy elhiszed: ez a következő életed.

Feketés barna íróasztal mögül szónokoltál
és higgy nekem, megértettem az értelmét
minden egyes mondatnak amit a profizmusról
kijelentettél.
Miközben befogtad dohánymarta lyukas gégédet,
undorító szavaid illata belemászott az orromba,
fel egészen az agyamig és beköltözött egy
kis titkos lebenybe, ismétlődő igazságként.
Miket is mondtál?

Ha az gyaláz, kit szívből szeretsz,
elveszíted minden hited.
Ha megaláz és kiszolgáltat,
tálcán nyújtja lelked másnak,
nem hihetsz a megbánásnak.
Önáltatás ez, vigyázat!
Az utak már ketté váltak.

Azon tűnődöm, mi az, ami hiányzik:
ami körül vesz, vagy ami távol van tőlem.
Miért gondolok egyáltalán erre, valami hiányzik?
Vagy a távolban találhatók közelsége vonz?

Merengőn gondolok a lopott pillanatra,
mikoron a szerelmet lestem. Nem kaptam.
Távol volt és meglepődtem a közelében.
Vonzónak látatta önmagát, de távol maradtam.

betoppant az ősz
mint nyargaló őz
nyár derekán bősz
szemtelen masszőz

csendül az arcél
mint dermedt vashéj
érint jeges kéj
hideg kezű szél

Megjegyzés: A fenti sorok Tóth János Janus - Őszidők című versének ihletésére és annak sorait felhasználva jöhettek létre.
Link: http://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/155069

Sejtjeimet egyenként falja fel,
a létbizonytalanság, a holnap
álom csupán, melyet nem érek el,
egyre ritkábban tudom hol vagyok.

Egy hajléktalan lép oda hozzám,
rám ömlik újabb adag fájdalom,
az élete csak egy apró foszlány,
ma valakit meg kéne váltanom.

Messziről kell indítani a témát, hogy egy átfogó képet kapjunk, hogy messziről mindenre rálássunk. Nagyon egyszerű amit írok a spiritualizmusnak, materalista alapon kell nyugodni. Milyen érdekes ugye? Sokan úgy gondolják, hogy ez a kettő fogalom kizárja egymást, pedig nem. Gondoljunk csak bele a minden napjainkban, minden területen- lehet ez gyerek nevelés, munkahely bármi- fel kell magunkat hozni a tőlünk telhető maximumra. Kezdjük érteni? Nincsenek leszakadó részek, legalábbis erre törekszünk, egy egészséges magából a maximumot kihozni óhajtó emberekké kell válnunk, akinek megfelelő technikái vannak az élet nehézségeinek a legyőzésére, ill ezekhez megfelelően áll hozzá. Úgy látja, hogy a nehézségeket le kell győzni, nem szabad kerülő, vagy tévúton kikerülni őket. Mert akkor ott marad a probléma. Most nagyon általánosan konkrétumok nélkül leírtam, a helyes életvezetést, tanácsok nélkül.

Örökké a lét kérdését feszegetem.
Rébuszokban most is erről fogok beszélni:
az én - élményemről.

Az én-élményem, hogy olyan vagyok, mint egy elgépelt címre küldött mail,
aki kering a bitek és a bájtok között, aztán vissza száll a feladóra.
Szállna, ha nem törölt mailboxra küldenék vissza: a Mennyekországa, amit
az őseim képzeltek el már nem létezik.

Ha a szavakból képek születnek
a bohócok téged kinevetnek.
A mosolyuk fültől fülig rajzolt,
egy részeg az ablak alatt gajdolt...

Megrezzent most a rettegő világ
atomcsapás, és nano sokaság.
Pusztításban mindig is jók vagyunk,
és megcsikordul maradék fogunk.

transzperszonis pszichológia
Mit takar ez a fogalom?

Táblázatba lehet foglalni.

Ez már jó, mert így jól lehet szemléltetni. 1 től 10 ig. A tízes a tiszta fény szintje. Érdekességként írom, hogy kb a hatodik színtől jelenek meg a paranormális készségek pl a távolba látás, a lebegés, az angyalokkal történő csevegés. Integrált pszichológia a transzperszonis pszichológia, mert egyesíti az ősi tudást a mai tudással. És racionális alapokra rakja le. Racionalitás a kiinduló pont. Az alfa szint. Az omega szint a tiszta tudat, más néven tiszta fény szintje. Felvetődik a kérdés. Hogy érjük ezt el? Miért jó ez? Lássuk csak. Először is az én tudatot vissza kell vezetni a forráshoz, hogy ott megsemmisüljön.