Navigáció


RSS: összes ·




Irodalom címke lapozgató...

1358 alkotás (68 oldal, 20 alkotás/oldal)


Regény: Marie kicsi báránya (folytatás II.)

, 27 olvasás, bArthAKata , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

Előzmény:

" A belső kertes, körfolyosós épület felett az ég lassan szürkébe váltott. Megriadt galambcsapat rebbent fel a kapu csapódásának zajára.
– Esni fog — jegyezte meg szenvtelenül Ute, majd felém fordult. – Megjöttünk. Legyél néma, valamint, ha kérdeznek, csak mosolyogj udvariasan! Menni fog? – pillantott rám, egyik szemöldökét felhúzva. Bólintottam, és meglebbentettem egy félmosolyt. Ez volt a legtöbb, ami épp tellett tőlem. Biccentett, majd sarkon fordulva elindult egyenesen át a kerten, az emeletekre vezető lépcsők irányába.

Tovább


Regény: Babaház VII. 1988 / 5. A beköltözés

, 16 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


- Dee! Ébredj! - John hangja.
Tél volt és csend és hó. Fekete faágak csontvázujjai lila hófelhőket karcoltak. Néma szirénák piros-kék fényei rózsaszínben szikráztak felém az ágak vastag, fehér kabátjairól.
Valami felgyulladt: a hó torkából pokol-fekete vérgejzír tört fölém – vibráló naranccsá olvadt aztán. Valaki meghalt – üvöltött egy farkas. A testek lelkeket, a lelkek testeket kerestek.

Tovább


Regény: Babaház VII. 1988 / 4. Pokol-fekete és vérvörös

, 30 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Dee


A mélytiszta, szaporán csillagos, szilárddá fagyott téli ég falat húzott álmatlan arcom elé. A fal: holdfény-köd bizsergő szitálása szemem előtt.
A szobám pokol-feketévé süllyedt a falon túl. És a falon túl holtak ülnek – szemük helyén vérvörös fénypontok tűznek felém meredten. Apácák, köztük gyerekek. Nem mozdulnak, én nem lélegzek. A téli holdfény védelmébe húz.
Órák óta ülök így. Testem minden izma merev görcsbe kövült. Végtelen az éj és végtelen a táv az ajtóig, ami John és az én szobám között áll. Az ajtó, amely mindig nyitva áll.

Tovább


Novella: A tiltott gyümölcs

, 55 olvasás, Menda , 15 hozzászólás

Felnőtteknek

Miért kell már megint haza mennem? – gondolta magában a fiatalasszony. - Olyan jó nekem itt, ahol vagyok. Otthon csak az unalom vár és az anyósom ízlése szerint berendezett lakás. Maradok még egy kicsit. Felhívom telefonon és szólok neki, hogy jöjjön fel az emeletre.

Fél perc alatt lebeszélték az ügyet. Negyed óra múlva hallotta, ahogy szökken fel a lépcsőn. Nem tudott lassan járni soha, ehhez volt szokva. Talán azért is sietett mindig, mert nem szerette volna, hogy valaki meglássa.

Tovább


Dal: Alkoholikus

, 37 olvasás, PeterReaze , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

Fejemben szétesik
Az összes gondolat
Ettől leszek mégis
Ismét csak boldogabb
Pár pohárral később
Viszlát memória!
Égbe lő ki mindjárt
Az eufória

Tovább


Regény: Babaház VII. 1988 / 3. Méhgyümölcs

, 21 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Ava


Megnéztem… Épp ezért, fogtam azonnal a lányt, és bevittem a tinédzser ambulanciára. Veszélyes övezet. Legfőképp John fel(elős) ségterülete, de Nate is előfordulhatott ott bármikor, ha rozsdás láncot kellett kioperálni az idióta tinik húgycsöveiből.
Lucy volt az, akivel a legesélyesebb volt összefutni, de akárhogy is, bármelyik nővér ismerhetett minket.
Dee-re nézek, miközben kitöltöm az adatlapot. Fekete csuklyás pulcsiban ül, épp csak az ajka látszik ki. A nyelve jut eszembe, amit a saját kezével vagdosott szét: nyilvánvaló kapocs Anne és közte - undor, amiért a bátyját csókolta. A pulóverből csupán az ujjbegyei látszódnak ki: vadul vakarja a körömágy melletti bőrt – halom seb és vér a keze.

Tovább


Regény: Babaház VII. 1988 / 2. Játékbaba-darabok

, 22 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*


Scott


Muszáj egy pillanatra eltartanom arcomtól a telefont, mert a nő úgy kefél engem, hogy fáj! Lágyan rászólok, mire kipirult arca kaján vigyorba kanyarodik, mindenesetre lassít, puhábban lovagolja puncijával a farkam – nem úgy, mintha fogak lennének a méhszája helyén.
Vissza az üzlethez.
- Itt vagyok. Mennyi kell?
- Tíz kiló.
- Tíz kiló mi? Alma, vagy mi a faszom?
- Heroin, te balfasz! Ne baszakodj velem, te faszfej, nem vagy abban a helyzetben.
Ava szemhéja reszketve záródik. Táncolva dug engem. Mintha egy luxuskurva lenne, annyira tehetséges minden mozdulata. Feltérdel, így kicsúszik a farkam belőle. Haját érzékien lendíti hátra a mellei elől, de most kissé idegesít ez a maga-kelletés, épp tárgyalásom van. Szabad kezemmel magam felé húzom a csípőjét, veszi a lapot, megfordul, és hátat fordítva tol magába újra. A ritmus, ahogy lovagol, ezennel épp jó ahhoz, hogy az üzletre is tudjak figyelni.

Tovább


Novella: A bankett (Bálint estéje)

, 30 olvasás, Menda , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

Bálint egész nap el volt foglalva, segített apjának az összetört autók karosszériájának javításában. Elég rendesen törtek mostanában a kocsik. Kinek véletlenül, kinek rutintalanságából adódóan, kinek nagyképűségéből kifolyólag. Bálint szerette ezt a munkát. Örült, amikor látta, hogy keze által visszanyerik eredeti formájukat a járgányok és már csak kétszer-háromszor kell lefújni őket festékkel és száguldozhatnak velük újra a tulajdonosaik.

Tovább


Regény: Babaház VII. 1988 / 1. Golgota, nárcisz, borostyán és John

, 24 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*

John


Sosem tudhatod, mikor kezdődik el az életed. Mikor nyílik ki feletted az ég, vagy alattad a pokol. Az élet egy olyan játék, melyben soha nem tudhatod előre a dobókocka számait. Nincs benne logika, következetesség, vagy igazságosság: egyszerűen nincs előszele annak, ha megindul a lavina, de annak sem, ha a tél közepén felragyog a menny.
Megszoktam. Tudok mást? Valakinek fel kellett nevelni a nővérem gyerekeit. Nekem… Nekem kellett felnevelnem.
Azt hittem… Egészen harmincöt éves koromig, hogy a lány az apácazárda kapujában… Az az este ővele… Én azt hittem, hogy megöltem őt. Hogy a pokol kútját mégsem találtam meg, őt nem találtam meg benne, és a tűzben ő is elégett.


Megjegyzés: *A hodgkin lymphoma szövettani képére jellemzőek az ún. Reed-Sternberg óriássejtek jelenléte a kórosan elváltozott nyirokszövetekben

Tovább


Regény: Babaház VI. 2006 / 5. Babaház

, 27 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*


Dee


Évszakok zuhannak el mellettem. Kibomló őszi rózsák - későn virágzó vérbordók, öreg feketék, és a fény csak szárad és szárad, ahogy húz ölelésébe a tél.
Ezüst égről csillagok hullnak, zuhanva húzva magukkal a hold fényét, és az éj többé nem fordul hűs türkiz hajnallá. Szürke égről bomlanak a levelek, avartemetőt ringat beletörődve az első fagy. Félkört ír az év, mire felhők torkán fagy a hó, és megáll hátam mögött a gravitáció.

Tovább


Regény: Babaház VI. 2006 / 4. Örökkön örökké

, 25 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*


John


Rám dől az egész – bámulom egy ideig a beszakadó tetőt. Anyagtalan, de ólom súlyú. Egyre több, egyre nagyobb része sebez meg. Fáj – döbbenek meg.
A sarokba húzódok, és összekuporodok – ez csak egy álom, ez csak egy álom, nem halhatok meg.
Ugye? - mormogok a hangos robajú tető felé.
- John? Jó ég, odabent vagy? - sikít valahonnan a távolból Ava hangja.
Ez nem lehet igaz – állok fel heves szívdobogással. És a tető rámzuhan. Fáj!

Tovább


Regény: Babaház VI. 2006. / 3. Mindenki itt van

, 28 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

*


Nate


Talán egy óra is eltelik a pince vak sötétségében, amikor újra belekortyolok a vizeletízű teába – bár az illata valóban kellemes: levendula. Egy órán belül hatvanhatszor kérdeztem Anne-t, hogy fenn van-e még. Az utolsóra azt hiszem, hogy álmában válaszolt – vagyis nem ő, hanem Dee szusszant egyet: „békén hagynál, alszom”.
Erre John, aki néma csöndben ülte végig – vagy feküdte, mit tudom én, hiszen sötét van –, akiről azt hittem, hogy a tizenhatodik kérdés után kómába esett a betegségétől, nagyot moccant, és kétségbeesetten keltegetni kezdte, ám ismét csak egy félálomban elmormolt kérdést hallottunk tőle: „a rémálmokból mindig felébredünk? ”

Tovább


Vers: plekniből random

, 37 olvasás, twoboyand_re , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

felelős szülőként ügyelj hogy
csakis önfeledt játszadozás
és kacaj közben csapj le
gyermekedre lehetőleg
plekniből aztán váltogasd
random az alkalmakat és
létében bizonytalanodik
hajszálvékonyra mikor
ösztönösen hozzád bújik

Tovább


Novella: A bankett

, 22 olvasás, Menda , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

Lassan kezdett fény derengeni az utcán. A korán kelő énekesmadarak már javában nótáztak. Ébresztgetni kezdték a természetet, vidám dallal köszöntötték az új napot. Belli ekkorra már kezdett kijózanodni. Semmit nem hallott a kinti csicsergésből, egyfolytában azon gondolkodott, hogyan kerülhetne ki innen mihamarabb.

Tovább


Regény: Babaház VI. 2006 / 2. Gyertyaláng a forgószélben

, 33 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

*


Dee


A magas különös gyorsasággal szippantja el a levegőt, súlyos fekete felhőket tol helyette elzárva előlünk a menny fényét. Tölcsérrel forog felénk távolból a vihar, összetett szemei mindegyikéből ezüst villámok cikáznak.
Fordulok, lábam kilógatom az ablakon. Sípcsontomnak csapódik a fülledt áramlat, hajamba kap az eső, és homlokon csókol a vihar szele.

Tovább


Regény: Babaház VI. 2006 / 1. A két kedves kis bárányfelhő

, 34 olvasás, Aevie , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

*


Dee


- Dee, ébredj! - John hangja. Vagy Nate-é. Mindkettőjüké, vagy egyikőjüké sem. - Ébredj fel!
Valaki más éli az életem, és én élem másét. Álmomban újra megszületek, és Ava az anyám, John pedig az apám. Az egyikük a mezsgye jobb felén, fekete csuhában, másikuk a távolban, olyan messze, hogy egy élet választ el tőle.
Stációk, és nekem mennem kell. Éget a nap. Az egész világot betemette a sivatag. A homok forró, mezítláb állok, és mennem kell, hogy ne fájjon a szúró perzselés.
De nem akarok eljutni Ava-hoz. Félek tőle. Azt hiszem, nem szereti John-t. John-t, akit a világon mindennél jobban szeretek. De mennem kell. Felperzsel a homok.
A nap gyarlón kel, és galádul emelkedik. Legfelül pedig izzásra hevíti a sivatagot – sosem állhatok meg. Ava-hoz közeledem.

Tovább


Regény: Babaház V. 1972. / 5. Szorul a hurok

, 32 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Ava


Semmi sem tart örökké – mondják. A gyermekkorom is véget ért. Minden nap minden egyes perce ugyanúgy telt. Kenyér háromszor, víz ötször, ima tizenötször – csak azt nem tudtátok, hogy én nem a ti istenetekhez imádkozom, hanem ahhoz, aki le tudja győzni őt.
A poklot szólítgattam, és eladtam a lelkem az ördögnek. Csupán ezért élhettem túl azt a tűzvészt, ami eltarolta keresztre feszített gyermekkorom börtönét.
John volt. Tudom, hogy ő volt. Láttam a mély-bánatos szemén át a többi lányt, ahogy azokra nézett. Nem hagyhatta életben őket. Ő is tudta, hogy már késő őket kihozni.
A többi lány gyenge volt. Szörnyekké kínlódták volna magukat a huszonegyedik születésnapjukat követően. John tudta ezt. Láthatta a többi fiatal apáca áthatolhatatlanul merev arcán. Mindannyian ott kezdtük: lent, bűnösként, a pokol kútjában -

Tovább


Novella: Skizofrénia

, 70 olvasás, deb , 14 hozzászólás

Felnőtteknek

Nagyapó egykedvű, bamba arccal, és némán bámult a szobában. Világba dermedő tekintetén látszott, nem lát semmit. Pedig nem vak. Danit se látta, aki 21 évével egyedül hagyva próbált neki inni adni, sikertelenül. A víz, csak folyt az öreg nyakába nyeletlenül.
A fiú épp szellőztetett. Apjától, aki külön élt, nem oly rég tért haza. Nem szokták őt magára hagyni az öreggel. Anyja elment, bár kis időre, a fiú időérzéke a végtelenbe szállt.

Megjegyzés: 2007. 02. 11.
(Igaz történet egy harmadéves egyetemista fiúról…)

Tovább


Regény: Babaház V. 1972./ 4. Az új élet

, 39 olvasás, Aevie , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

*


John


Az orvosi képzés egy dolog. Az évek nagy részét tantermekben töltjük, távol attól, amit majd valójában tenni fogunk. A kórházi gyakorlatok sem szóltak többről azzal a kivétellel, hogy köpenyt kellett felvenni.
Így aztán úgy gondoltam, nagyon nehéz lesz megtanulnom injekciózni úgy, hogy több, mint hat évre vagyok a diplomától. Ha ez nem is jön össze, legalább pelenkázásból kioktatnak – reméltem, mert Anne úgy talált telibe állandóan, mintha nem is lenne rajta pelus.

Tovább


Regény: Babaház V. 1972. / 3. Mosolyok

, 55 olvasás, Aevie , 6 hozzászólás

Felnőtteknek

*

Nate


Utolsó nap a suliban. Csak sajnos nem sok időm volt megtervezni. Olyan, mintha az utolsó napodat töltenéd, tudva, hogy másnap meghalsz.
Mindennek bele kellett férnie! A tanárok egész nap a vécén tolongtak, mert ipecacuanha-t csempésztem a kávéfőzőbe. Az osztálytársaim rajzszögbe ültek, a lányok haját bespricceltem ragasztóval. Míg azok a sírással voltak elfoglalva, a fiúk közül annyit csépeltem el, amennyire csak az időm futotta.
Ám sajnos az idő véges. A nap legjobb része a menekülés volt. A padok tetején ugráltam végig az összes osztálytermet, miközben kergetett az igazgatóság. És közben olyan hangosan röhögtem telibe őket, ahogy csak a torkomon kifért. Kaptam a táskám, és úgy vágtam be magam mögött az iskolakaput, hogy minél több tanár karja odaszoruljon – lehetőleg reccsenve.

Tovább


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 31
Regisztrált: 3
Kereső robot: 67
Összes: 101
Jelenlévők:
 · Alberczki László
 · lyanoka
 · Syringa


Könyvajánló

Biró Erika:
Csendkirály



Biró Erika: Csendkirály

Az írás nálam infantilis állatmondókákkal kezdődött, még gyerekkorban, ezekről aztán szerencsére leszoktam, s később komolyabb témák felé fordult az érdeklődé...


Tovább...

Zeneajánló

Közel
Küldte: Piacsek László Zoltán

Ha kíváncsi vagy a részletekre, akkor kattints a címre...

Zenék

Véletlen (mû) ajánló...


Kategóriák


Irodalom


· Ballada:157
· Blog:135
· Bohózat:6
· Dal:1107
· Epigramma:11
· Esszé:187
· Ez+az:6346
· Haiku:1356
· Házi pályázat/ próza, novella:23
· Házi pályázat/ vers:27
· Jegyzet:1131
· Képvers:128
· Kockavers:22
· Krimi:114
· Kritika:25
· Limerik:25
· Memoár:586
· Mese:687
· Novella:3842
· Próza:1989
· Prózavers:230
· Regény:1780
· Rondó:6
· Sci-fi:186
· Sírfelirat:5
· Slam költészet:35
· Színmű:2
· Szonett:864
· Szonettkoszorú:11
· Tanka:38
· Vers:64414

Zene


· Album:10
· Klipp:90
· Zene:171

Galéria


· Digitális grafikák:995
· Festmények:652
· Iparművészeti galéria:285
· Rajzok...:1782


Page generated in 0.1325 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz