Amatőr Művészek Fóruma

KEDVES FACEBOOKOZÓ LISTATÁRSAK, ÍRÓ ÉS OLVASÓ BARÁTAIM, ÉS MINDNYÁJAN.... KIK ÍRTOK NEKEM.

Hálás szívvel megköszönöm mindenkinek a kedves gratulációkat, zenés linkeket, verseket, videókat, és képeslapokat, AMELYEKET születés napomra kaptam Tőletek. Olyan sokan felkerestetek akár telefonon, skypen, emailekben, vagy személyesen, hogy elnézést kérek mindenkitől, csak így, egyben tudom mindegyikőtöknek megköszönni a kedvességét, és az odafigyelését. KÖSZÖNÖM szépen.
Nagyon jól esett.

Kakasd, 1922. április 19. Szekszárd, 1998.
Emlékező hangulatvers

Szekrénye ajtaján tintaceruzával írva ez áll:
Elhurcolták 1945. január másodikán.

Hogyha ma is élne,
száz éves lenne.
Megjárta a világot,
többet is, mint amit vágyott.

Nem véletlenül születtél, nem védtelenül.
Nem féktelenül ünnepelsz, hogy csendesülj.
Felhőtlennek a napsütés nem érték,
Szeretetből sosem kellett  mérték.
Elmúlik a nehéz idő s meglátod,
Ki marad majd vírusmentes barátod.

Az év legszebb napján,
amikor megszülettél,
a születésed napján
legalább hadd legyek veled.
Messze vagy tőlem,
hosszú az út,
s túl sok a kilométer.

Reggel arra ébredtem, egy évvel
Ismét idősebb lettem, hála annak ki
Megadta ezt a hosszú életet nekem
Teremtőm, jó akaróm nekem!

Mintha valami itt rekedt,
hidegebb, téli üzenet
kékítné ki az ablakot,
hirdetve reggelt, vasárnapot.

Ha a versem így kezdem én, "Meglepetés e költemény... "
rájöhet bárki, hogy mi is lesz, hogy miről szól itt ez a vers.
Nos, hogy szebb legyen majd az est, szülinapodra írom ezt;
bár magamat is meglepve, még nincs elmémnek ötlete.

Engem agyon kellett verni,
hogy felébredhessek,
lehet más út is,
de nálam
ez vált
be.

Hatvanhatszor
megköszönöm Neked,
hogy számon tartottad a számot,
misztikumát e számmisztériának,
s az egész hisztériának,
és, hogy számon tartottad a szádat,
s csókkal köszöntötted orcámat,
legszebbik napján e világnak,

délibábot bont
a remegő levegő
üres frázisok
most már az oázisok
pereg a homok

Hát akkor Isten éltessen,
Te, kísérletező gyermek,
neved ott, elhagyott termek
mélyén zenghet, hol régebben
imával tömegek vártak -

Május táncol, felköszönt az illatár,
aranyló színben csillog a határ,
mint tarka pillangó, úgy járod a tangót
elbűvölt egy pillanat annak látványától.

Gyönyörű ünnepnap, lobog már a zászló,
Kőbánya ünnepel, boldog Sándor László!
Nyolc éve történt a gyönyörű esemény,
hiszen valósággá vált az áhított Remény!

Megjegyzés: Budapest, 2018. január 27.

Eggyel több, mint ötvenöt,
S hat-árad több mint a hektár,
S a határtalan éneke
Hamvaskék szilvalekvár.

Édesapámnak

Mikor túl sós volt a könny,
végig imádkoztam minden utat,
mormoltam magamban
ezerszer ismételve neved…,
az útszéli búzavirágot, akkor
tettem el emlékbe neked;

Megjegyzés: 2017. október 10.

Az ezerkilencszáz nyolcvanadik évben,
egy fényes ünnepi csillag lett az égen.
Hát így lett szép október harmadik napja,
András megszületett, örült anyja, apja!

Születésnapodra

Édesanyám, egyetlenegy szerettem,
gyermekkorom őrzője, múló napjaim öröme.
Gyorsan szállnak feletted az évek.
Féltelek, mert annyira szeretlek, s

Megjegyzés: 2017. október 8.

Ötven telet, ötven nyarat
taposok a talpam alatt,
adjon Isten még ötvenet
hadd gyüjtsem az emlékeket!

Teljesüljön minden álmom
ezt kIvánja a családom,
ezer öröm bennem remeg
velük együtt ünnepelek!

Megjegyzés: Ada, 2o17. 1o. 18.

Január volt, hideg a Tél,
Mikor végre megszülettél,
Sára napján, éppen délben,
Anya ült a szülőszéken!

Huszonkilenc vagy ma.
Még oly korán árva.
Mégis szerencsés lány,
Gyerek körötted, hány?
Buta apád számolni sem tudja.
Hajni, Ricsi, Vivi baba.

Te vagy a Nő az életemben,
Te vagy a só az ételemben.
Te vagy a fény a végtelenben,
Te vagy a vágy az én szívemben.

Megjegyzés: 2015. 10. 02.

Eltelt néhány év, mióta megszülettél,
Kisdedből, férfivá cseperedtél,
Sokat tanultál, nehéz...
De szép hivatást választottál.

Nap, Hold, Csillagok,
ilyet még nem láttatok!
Mikor megérkezett,
a világunk lett kerek.

Nap, Hold és csillagok,
ilyet még nem láthatott!
Mikor Ő megérkezett,
világunk lett kerek.

Bolgárok régi magyar neve Nándor,
„dunai bolgár” onogundur ágból.
Dicső történelem mit ez erről elénk tár,
Mi egykori végvárunk, Nándorfehérvár!

Ötvenkét év nesztelen
oly gyorsan elszelelt,
langyos éj leple alatt,
fürge gyíkként szaladt.

Istenem, Nagy úr, így van ez,
mindegy Fender vagy Ibanez,
mindegy Mont Blanc vagy Ararát,
csak egyszer adja meg magát.

Körtefát ültetek,
karcsút, rügyeset,
amikor a fagyból
lesz majd kikelet.

Megjegyzés: 2016. 11. 22.

Születésnapodon kívánok Neked
minden jót, és szépet,
ne is vegyed észre,
hogy szaladnak az évek.
nyílik még tenéked
vadvirág a réten,

Megjegyzés: 2016 szeptember 20.

18 éves lettél, éppen ma…

Tizennyolc éves vagy, nagykorú lettél…
Felnőttél és immár felnőtté értél.

Én már a hatvankilencet taposom, több a pillanat…
A Te tizennyolc éved, ehhez képest csak pár pillanat,
Érzed Te, hogy talán nem volt ez eddig több mint illanat?

Megjegyzés: Vecsés, 2016. augusztus 3.

Párafüggönyök sikló szél hátán
Alkony bíborán árnyalt szivárvány
Csipkézett szélű tónak tükrén
Verőfény csókolta kedvünk kél

Megjegyzés: 7200/2016. szeptember 02.

Ezerkilencszáz ötvenkettő,
Már ünnepelt fent a Teremtő!!
Mert április tizenhat reggel,
Megszületett egy csodás ember.

Csillagok alatt lélegzem.
Elérhetetlenek, távol
ragyognak tőlem, de mégis
táplálnak, járhatok bárhol.

Minden mosolyod átmelegít, minden huncut kacajod felpezsdít.
Minden könnyed fáj nekem, minden bánatod felhőbe vonja az eget.
Ne sírj anyám!
Én itt vagyok neked, veled élek és mosolyt csalok az arcodra a legsötétebb percben is,
mert boldog csak úgy vagyok ha te is velem nevetsz.
Te vagy a szívem, te tanítottál szeretni, megérteni milyen sokat számít egy ölelés.

Megjegyzés: 2016. 02. 14.

Bár hatvan éves lett a László,
Még nem kell a fekete zászló,
Mert fiatal a lelke-teste,
Egy férfi-isten, minden este

A szó elszáll, az írás megmarad,
Ezért leírom ma, amit gondolok.
Remélem, ez a nap szép emléket ad,
Boldogságodhoz nem kell ok.

Ha tehetném, száz nyelven is elmesélném,
Hogy mit jelent számomra a barátságod,
Mert szívedben tündököl megannyi érték,
Mi ajkamra szüntelen mosolyt varázsol.

Eltelt éveim mérlegén állva,
sorsommal olykor megbékülve,
boldognak mondhattam magam...
Szelíddé tett egy-egy csók, érintés,
s óvatossá az élet törvénye...