Amatőr Művészek Fóruma

Január volt, hideg a Tél,
Mikor végre megszülettél,
Sára napján, éppen délben,
Anya ült a szülőszéken!

Huszonkilenc vagy ma.
Még oly korán árva.
Mégis szerencsés lány,
Gyerek körötted, hány?
Buta apád számolni sem tudja.
Hajni, Ricsi, Vivi baba.

recseg
ropog legbelső tengelyem
nem forgott már régóta
megkövült rajta
alatta
körülötte
benne a sár

Te vagy a Nő az életemben,
Te vagy a só az ételemben.
Te vagy a fény a végtelenben,
Te vagy a vágy az én szívemben.

Megjegyzés: 2015. 10. 02.

Eltelt néhány év, mióta megszülettél,
Kisdedből, férfivá cseperedtél,
Sokat tanultál, nehéz...
De szép hivatást választottál.

Nap, Hold, Csillagok,
ilyet még nem láttatok!
Mikor megérkezett,
a világunk lett kerek.

Nap, Hold és csillagok,
ilyet még nem láthatott!
Mikor Ő megérkezett,
világunk lett kerek.

Bolgárok régi magyar neve Nándor,
„dunai bolgár” onogundur ágból.
Dicső történelem mit ez erről elénk tár,
Mi egykori végvárunk, Nándorfehérvár!

Ötvenkét év nesztelen
oly gyorsan elszelelt,
langyos éj leple alatt,
fürge gyíkként szaladt.

Istenem, Nagy úr, így van ez,
mindegy Fender vagy Ibanez,
mindegy Mont Blanc vagy Ararát,
csak egyszer adja meg magát.

Körtefát ültetek,
karcsút, rügyeset,
amikor a fagyból
lesz majd kikelet.

Megjegyzés: 2016. 11. 22.

Születésnapodon kívánok Neked
minden jót, és szépet,
ne is vegyed észre,
hogy szaladnak az évek.
nyílik még tenéked
vadvirág a réten,

Megjegyzés: 2016 szeptember 20.

18 éves lettél, éppen ma…

Tizennyolc éves vagy, nagykorú lettél…
Felnőttél és immár felnőtté értél.

Én már a hatvankilencet taposom, több a pillanat…
A Te tizennyolc éved, ehhez képest csak pár pillanat,
Érzed Te, hogy talán nem volt ez eddig több mint illanat?

Megjegyzés: Vecsés, 2016. augusztus 3.

Párafüggönyök sikló szél hátán
Alkony bíborán árnyalt szivárvány
Csipkézett szélű tónak tükrén
Verőfény csókolta kedvünk kél

Megjegyzés: 7200/2016. szeptember 02.

Ezerkilencszáz ötvenkettő,
Már ünnepelt fent a Teremtő!!
Mert április tizenhat reggel,
Megszületett egy csodás ember.

Csillagok alatt lélegzem.
Elérhetetlenek, távol
ragyognak tőlem, de mégis
táplálnak, járhatok bárhol.

Minden mosolyod átmelegít, minden huncut kacajod felpezsdít.
Minden könnyed fáj nekem, minden bánatod felhőbe vonja az eget.
Ne sírj anyám!
Én itt vagyok neked, veled élek és mosolyt csalok az arcodra a legsötétebb percben is,
mert boldog csak úgy vagyok ha te is velem nevetsz.
Te vagy a szívem, te tanítottál szeretni, megérteni milyen sokat számít egy ölelés.

Megjegyzés: 2016. 02. 14.

Bár hatvan éves lett a László,
Még nem kell a fekete zászló,
Mert fiatal a lelke-teste,
Egy férfi-isten, minden este

A szó elszáll, az írás megmarad,
Ezért leírom ma, amit gondolok.
Remélem, ez a nap szép emléket ad,
Boldogságodhoz nem kell ok.

Ha tehetném, száz nyelven is elmesélném,
Hogy mit jelent számomra a barátságod,
Mert szívedben tündököl megannyi érték,
Mi ajkamra szüntelen mosolyt varázsol.