Irodalom címke lapozgató...
446 alkotás (12 oldal, 40 alkotás/oldal)
Vers: Csalódás és hallgatás
2024-01-20 11:05:05,
35 olvasás,
Pekka
,
Egykori emlékeivel beleül
Karfa közé a fáradt vonzódás,
Elsodor a vágy, ahogy rám feszül
Hervadó szépségével a csalódás.
Engedi - csodáljam milyen is volt ott,
Mikor fellobbant az esti forrongás;
|
Tovább
2024-01-18 08:05:04,
27 olvasás,
mellékszereplő
,
Fellegek között érzed magam és azt hiszed, sohasem zuhansz alá:
Úgy vetik a lapokat, hogy mindig a legjobbakat kapd
Minden az arcodra van írva
De ezen az álcán nem látnak át
Mert már túl régen ragasztottad magadra
|
Tovább
Vers: De már nem szólalsz meg
2024-01-12 09:05:05,
41 olvasás,
mincmate
,
De már nem szólalsz meg,
Csendre nyugtatod, mi benned ég.
Távol tart a múlt árnya,
Talán így szép, így helyénvaló.
Megjegyzés: 1_9. 23_5
|
Tovább
Vers: Bolygókeringő
2024-01-12 08:05:04,
48 olvasás,
mellékszereplő
,
Bal lábbal egy lépés hátra
Távolodva téged látlak
Fényévekkel arréb jársz mint én
Mintha teljesen más csillagrendszerben keringenénk
|
Tovább
2024-01-05 09:05:05,
68 olvasás,
Tristan Kekovian
,
Vasárnap volt. B. újra a szokásos hajnali tortúráján esett át ideiglenes lakhelyén, a nyomorúságos munkásszállón. Hajnali 4 óra körül újra és újra valami makacs, kérlelhetetlen és kegyetlen erő pattintotta fel a szemeit és lökte is ki az ágyból pár percnyi ideges forgolódás után. B. már töltötte is tele műanyag poharát instant kávéval, remegő kézzel, majd letöltött két cigit és osont is ki a konyhába forró vízért, majd a belső udvarra szokásos reggeli rituáléját elvégezni, vagyis inkább ráhangolnia magát a reménytelenül elébe terebélyesedő és fenyegető nap túlélésére. Az alig elkezdődött nap már ilyenkor elviselhetetlen súllyal nehezedett rá, hogy először is meddig bírja a szobában kattogást,
|
Tovább
Próza: Naplótöredék a nihilből
2024-01-02 08:20:08,
58 olvasás,
Tristan Kekovian
,
Naplótöredék a nihilből
Titkokat kiabáltam süket fülekbe
bénákat erőszakoltam meg
cicit mutattam vakoknak
s némákat biztattam imamormolásra
|
Tovább
Vers: Egyedül táncolva
2023-12-31 07:05:04,
18 olvasás,
mellékszereplő
,
Egyedül táncolok majd, ha itt az este
Minek is villanyt oltani?
A végtelen tér reménnyel tölt el - ez csakis az enyém
Kórus hallatszik a háttérből
És úgy ringatom el magam, ahogy ezelőtt sohasem
|
Tovább
Vers: Uncanny Valley
2023-12-28 07:05:06,
20 olvasás,
Romuald
,
Egy csótány vagyok, élősködő
minden egyben,
egy fenevad
nem szolgálok, mert értékelek
és levonom a tanulságom.
|
Tovább
Vers: Emlékek
2023-12-26 11:05:05,
16 olvasás,
Nadie
,
Emlékek kísérnek, zaklatnak az úton
Valahol harang szól, távolról is hallom.
Üldözött, s bujdokol előlem egy álom.
Álmomban ott lennél mellettem a mámor
|
Tovább
Esszé: A világ egy pillanat…
2023-12-23 19:18:43,
49 olvasás,
Moriel
,
Megpróbálom szavakba önteni.... Kimondani.... Azt amit Magadban tartasz. Lehetsz érzelgős, rideg, bánatos, vagy bármelyik érzelem kép. Álarcokat, maszkokat, kényszereket hordhatsz. A kíváncsiságod elindít egy úton. Bátornak mutatod Magad, de belül reszketsz.
|
Tovább
2022-12-24 00:48:51,
93 olvasás,
andrisko
,
Azt tartják: ha szeretsz valakit, akkor elengeded. Én ugy gondolom ez nem igaz. Soha nem tudod elengedni. Mondják, hogy akit szeretsz azt nem bántod. Én úgy gondolom, hogy azt bánthatod a legjobban akit szeretsz. Üresek a szavak, ha nem hordoznak tartalmat. Az ostobák mégis azokat követik.
|
Tovább
Vers: Engesztelő
2022-05-30 21:15:54,
342 olvasás,
Kankalin
,
Én azt gondoltam, te vagy az ösvény,
de nem taposlak, melletted megyek,
hogy minden bokor kettőnkre hajlik,
az erdő lombja minket rejteget;
|
Tovább
Vers: Elhagyott város (A házasság naplójából)
2022-05-22 18:00:02,
238 olvasás,
imreolaah
,
Amikor széttört darabokra
pecsétei hulltak
elhagyott város képe
ült meg arcomon
|
Tovább
Vers: A múló idő homokszemei
2022-05-22 16:59:53,
306 olvasás,
Juhász Zoli Shepherd
,
Ujjaim közt homokszemek…
… A múló idő pora szitál.
Halkan pereg…
A parton lábnyomok.
… Amint talpad érintését befedi a nedves homok,
elvészve a lusta hullámok alatt.
|
Tovább
2022-05-05 20:50:01,
381 olvasás,
Kankalin
,
A tintató nyugodt, a toll kiszárad,
üres lapot kapar, hiába írok,
pedig szavadra hívok új imákat,
te nem tudod, s a hófehér papírok
halomban állnak, ám felold az éjjel –
|
Tovább
Vers: Lámpásod tartsd magasra
2022-04-27 11:00:03,
147 olvasás,
nagyvendel
,
Hová viszed azt a lámpást
Te szomorkás arcú vak ember?
Pislákolva ég benne a kanóc,
nem vetül a gyertya fénye
messzire előre,
domború, ezüst tükre
hiányzik belőle,
s ha megengeded szavam,
úgysem látsz semmit sem tőle.
|
Tovább
Vers: Megkésett vallomás
2022-03-06 15:00:02,
133 olvasás,
koalamaci
,
Lesújt az Ég,
lelkembe ég
minden szavad.
Kimondani
sosem szabad!
|
Tovább
Vers: Emlékül
2022-02-25 15:00:01,
321 olvasás,
koalamaci
,
Örök mosolyodat
emlékül hagytad nekem.
Nem maradt más belőled,
csak a vágy, hogy újra láthassalak.
|
Tovább
2022-02-23 16:00:02,
151 olvasás,
koalamaci
,
Nincsen kedvem hazudni már.
Nem sorscsapás az életem.
Mégis félek attól, 'mi vár.
Belülről rág a félelem.
|
Tovább
2022-02-09 16:00:02,
170 olvasás,
Toth Janos Janus
,
sápadt tél köd félhomálya
beteg sárga fűn szitál
szél zuhan a deres ágra
mint egy sebzett kis madár
|
Tovább
Vers: Erdei kaland
2022-01-24 20:53:13,
220 olvasás,
Tiberius
,
Mint felfordított szakajtók álltak dombok,
mögöttük nap felhők között bujdosott.
Egy pillanatra megállt hegygerinc tetején,
aztán legurult tüzes mezején.
|
Tovább
Vers: Hajnalban
2022-01-21 18:00:02,
138 olvasás,
majkopolo
,
Leesett tegnap a szívem
Eltört a betonon
Csak szilánkos vágyak
Maradtak
|
Tovább
2022-01-14 19:00:02,
138 olvasás,
Toth Janos Janus
,
túl vagyok az első halálon
kihűlve mozdulatlan fekszem
elbújt dobbanások ülnek
a lengő ága-bogas csenden
|
Tovább
Vers: álmodó kőpárnák
2022-01-11 18:00:02,
174 olvasás,
Pekka
,
ablakok párkányát súroló
alig világító fényben
pár körvonalból
font emlékek
töltik be
súlyukkal magányunkat
|
Tovább
Vers: Egy pakli sors
2022-01-01 18:00:02,
100 olvasás,
Daneel
,
Emberi arcokban keresem magamat,
emberi anyákban vagyok én a magzat.
Emberi családban emberi gyermekkor,
a lelkem jégideg, de embervérem forr.
|
Tovább
Novella: Önismeret II./3.
2021-12-31 16:00:02,
111 olvasás,
Sztamy
,
A szívem egyre hevesebben kezdett dobogni ahogy közeledtünk az átmeneti lakhelyemhez. Mire megálltunk azt hittem szívrohamot kapok. A ház nagyon kis helyes volt. Szép zöld kerttel, illatozó virágokkal és harmonikus légkörrel csak úgy, mint a szomszéd hajlékok. És ott állt Aliz is. Ez a nő letagadhatott volna 10 évet legalább. A kisugárzása fiatalos és jámbor volt. Ez óriási megkönnyebbülés volt számomra. A legrosszabb eshetőségeket véve féltem, hogy egy rideg nő fog rám várni. De Aliz kisugárzása a ridegség ellentéte volt. Mosolyából csak úgy áradt a kedvesség.
|
Tovább
Novella: Önismeret II./2.
2021-12-30 17:00:02,
140 olvasás,
Sztamy
,
A csendőrök jelenléte meglepett és elképzelni nem tudtam mi keresnivalójuk van itt.
- Jó estét! Keresztes Jázmin? - Tudakoztak a nevemet illetően. Nekem gombóc keletkezett a torkomban és csak nehezen tudtam megszólalni.
- Igen én volnék. – Nyögtem ki esetlenül.
- Nos sajnálattal kell közölnünk, de az édesanyád autó balesetet szenvedett az éjszaka.
|
Tovább
Novella: Önismeret II./1.
2021-12-29 18:00:02,
208 olvasás,
Sztamy
,
10 évvel később...
- Biztos nem kérsz egy szálat? – kérdezte Beni már vagy 5x-re és egy slukk cigarettát tartott felém ismét.
- Mondtam, hogy nem. – válaszoltam kicsit ingerülten.
- Mit idegenkedsz a bagótól? Mindenki szív. Nem tudod mi a jó’. Egy szál cigitől még senki nem halt meg. – kapcsolódtak be a többiek is.
Erre tudtam volna mit válaszolni, de feleslegesnek tartottam vitatkozni velük.
|
Tovább
Vers: Ha zuhanok
2021-12-29 16:00:02,
132 olvasás,
koalamaci
,
Megtört szívek, mint porcelán
hullnak széjjel.
Hasadt lelkek sors asztalán
lomha kéjjel
|
Tovább
Novella: Önismeret I./2.
2021-12-28 15:00:02,
112 olvasás,
Sztamy
,
- Jázi, mit csináltál?! – Üvöltötte Anya torkaszakadtából.
Sokkos állapotomban nem tudtam mit válaszolni. Csak álltam a konyhánkban és lapulva hallgattam anya szidását. A szemei villámokat szórtak és sok kicsi ránc jelent meg a homlokán. Nagyon mérges volt. Azt hiszem valami olyanról is üvöltözött, hogy nincs pénzünk megjavítani az általam széttört padlót. Bűntudatom volt és hibásnak is éreztem magam, de egy hang se jött ki a torkomon. Se egy bocsi, se egy sajnálom. Rosszul esett, hogy Anya így ordibált velem. Monológjában most szünetet tartott és kérdőn nézett rám.
|
Tovább
Vers: szárnytalan
2021-12-28 14:00:02,
117 olvasás,
Toth Janos Janus
,
te adtál szárnyakat
fel sosem vehettem
csak ültem a földön
és néztem meredten
kómában révedve
úgy mint egy tetszhalott
|
Tovább
Novella: Önismeret I./1.
2021-12-27 16:00:02,
120 olvasás,
Sztamy
,
A játszótér tele volt velem egykorú, virgonc gyerekekkel. Felnéztem Anyára, mire ő barátságosan bólintott és eleresztette kicsiny kezemet, hogy utamra engedjen. A hirtelen szabadságtól nem is tudtam melyik játékot próbáljam ki először. Az óvodában mindig hintázni szoktam, ez volt a kedvencem. Így ez után kutattam nagy serényen. Meg is pillantottam nem messze két hintát, melyek ülése piros színben pompázott és zöld lánccal voltak felakasztva. Az egyiken egy fonott hajú, pöttyös szoknyát viselő lány ült, ám a másik szabad volt. Sietősen odaszaladtam, nehogy valaki elfoglalja az áhított játékomat.
|
Tovább
Vers: feketék
2021-12-22 17:00:02,
301 olvasás,
Toth Janos Janus
,
papírálmot szakító ébredés
lassan tér vissza elzsibbadt karom
mellkasomban nyújtózó szívverés
csepegő ereszhang vén hajnalon
|
Tovább
Vers: Nem hiányzom
2021-12-20 21:36:32,
154 olvasás,
showsaw
,
Csak én vagyok
Csak én és senki
És ha tényleg el kell menni
Akkor is majd csak én megyek
Megértettem a lényeget
|
Tovább
Novella: Engedj el, Kérlek!
2021-12-19 17:00:02,
207 olvasás,
SzaGe
,
Leszaladtam este a kis közértbe, mert megéheztem. Benyitottam, de nem volt egy árva lélek sem. Ez merőben szokatlan jelenség, főleg az esti órákban. A pénztárnál se állt senki, pedig csíptem a csinos eladónőt. Randizhattam volna vele, de lekéstem, mert bátortalan voltam. Talán legközelebb jobban ráfekszek a dologra.
|
Tovább
Vers: hajnalok
2021-12-17 19:00:02,
140 olvasás,
Toth Janos Janus
,
félhomály festi a szobát egyszerűre
hol a csend elterült faltól falig
csak sóhajom koppan néha a kőre
míg elalszom valahogy hajnalig
|
Tovább
Vers: Mosolyog a magány
2021-12-16 19:00:02,
177 olvasás,
Pekka
,
- parafrázis, Frank: Téli úton c. versére
Hullott lombok a deres fák alatt
Egy nyárból itt hagyott darab csillan;
Emlékeimből mi még megmaradt,
Fagyott levélként a hóba tapadt.
|
Tovább
2021-12-11 18:00:02,
121 olvasás,
SzaGe
,
– Szia anya! Már nagyon vártalak!
– Szia Sacika! Siettem, ahogy tudtam. Hogy van az én nagylányom?
– Kicsit fáj kezem a sok szuritól. Ha felemelem, akkor nem érzem annyira. Látod, így ni!
– Látom, látom.
– Anya, nem felejtettél el valamit?
|
Tovább
Vers: Fagyott paplan
2021-12-11 14:05:02,
142 olvasás,
Erdossandor
,
Jégszakálla nőtt a fának
alatta fehér lepedő,
zúzmarákat sodor a szél
nagyot harap a levegő.
|
Tovább
2021-12-10 19:00:02,
166 olvasás,
SzaGe
,
Néha egyszerűbb, ha úgy mesélünk el egy történetet, ahogyan mi láttuk, és nem úgy, ahogyan az valójában történt. Talán így jobban megérthetjük és elfogadhatjuk a világot behálózó dolgok működését. Egyszer édesanyám azt mondta: „Fiam, hidd el, az élet tele van csodákkal! ”. És milyen igaza volt!
|
Tovább